Régi-új főigazgató a Klinikai Központban

Régi-új főigazgató a Klinikai Központban
Régi-új főigazgató a Klinikai Központban - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – Húsz éve vezeti a Kardiológiai Klinikát Édes István egyetemi tanár, aki éppen e jeles évfordulón vette át a Klinikai Központ főigazgatói kinevezését.


A szegedi születésű Édes István 1994. július 1-je óta igazgatja az akkor még Szív- és Tüdőklinika néven működő, majd 1999-ben önálló intézménnyé vált Kardiológiai Klinikát. Volt már az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese, klinikai rekorhelyettes, centrumelnök és klinikai centrumelnök-helyettes, így megfelelő vezetői gyakorlattal és rálátással rendelkezik a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának irányításához. Az elmúlt fél évben is a professzor töltötte be a megbízott főigazgatói posztot, újabb kinevezése további három évre szól.

– Húsz éve áll a Kardiológiai Klinika élén, az elmúlt évtizedek mely eredményeit tekinti mérföldkőnek?

– Amikor a szegedi centrumból ide érkeztem, a debreceni Szív- és Tüdőklinika még kissé hátrányos helyzetben volt, gyenge infrastruktúrával. Azóta azonban sokat fejlődött az intézet új beruházásoknak és új technikák meghonosításának köszönhetően. Ezek közül különösen fontos az akut infarktus azonnali kezelése. Ha ugyanis 4 órán belül kinyitjuk és kitágítjuk az elzáródott eret, helyreállítjuk a keringést, akkor nem sérül a szívizom. 2000-re egy funkcionális privatizációval, egymilliárd forintos magántőkés befektetéssel felépült egy ezer négyzetméteres új szárny, amiben két katéteres laboratórium is helyet kapott, ezzel Debrecen katéteres kardiovaszkuláris központtá vált. Ezt minimumcélként tűztem ki, amikor a cívisvárosba jöttem. A fejlesztés tette lehetővé a pulmonológia és a kardiológia különválását, és eredményezte a szívsebészettel való egyesüléssel a Kardiológiai Intézet létrejöttét. A 12,5 milliárd forintos Auguszta-beruházás révén pedig 2008 végére infrastrukturálisan és technikai felszereltségét tekintve is teljes mértékben megújult a klinika. Két-három éve végezzük az éren keresztüli aortabillentyű beültetést (TAVI), ami a nyitott szívműtéttől mentesíti a beteget, és speciális módon tudjuk kezelni az extrém magas vérnyomást is. Ezek az új eljárások szintén nagy előrelépést jelentettek. Fontos állomása a minőségi betegellátásnak az a 2006-ban létrehozott, hazánk egyik legmodernebb elektrofiziológiai laborja is, ahol a pacemaker beültetés történik, valamint életveszélyes ritmuszavarokat szüntetünk meg. Évente 900-1000 műtét van a szívsebészeten, a Kardiológiai Klinikán pedig 4-5 ezer betegeket katéterezünk meg, és 2-3 ezer a katéter terápiák száma. Ezzel az ország második-harmadik legnagyobb centruma vagyunk. Elsők is lehetnénk, de körülbelül ennyi teljesítményt tud az Országos Egészségpénztár finanszírozni, ami a Kardiológiai Klinikának évente 5 milliárd forintos bevételt jelent.

– Főigazgatóként milyen új kihívások várják?

– Mindenképpen előny, hogy a korábbi, mintegy hétéves egyetemi és centrumvezetői megbízások révén ismerem a klinikák működését és problémáit. A főigazgatói tiszt nagy megtiszteltetés és nagy kihívás is egyben. Sok nehézséggel és gazdasági problémával kell szembenéznünk, amiket csak közép- és hosszútávon lehet megoldani. Takarékoskodni kell, de mint ahogyan a mondás is tartja, takarékoskodásból nehéz meggazdagodni. Ez természetesen nem mehet a betegellátás és a szakmaiság rovására. A gazdasági szakemberek nehezen látják át, hogy míg például az oktatásból lehet forrásokat kivonni, és megszabni a kereteket, addig a betegellátásban ez nagyon nehéz. Csak a műtétek egy része tervezhető, a balesetes betegek számát nem tudjuk előre megjósolni. Vagy gondoljunk arra, hogy kánikulában tízszer annyi infarktusos beteget kell ellátnunk, mint máskor. A klinikákon zömében akut beavatkozásokat végeznek, melyek száma ugyancsak nehezen vetíthető előre.

– Milyen „gyógymódok” állnak rendelkezésére a gazdálkodás stabilabbá tételére?

– A pénzügyi egyensúly fenntartásához szükséges a felesleges kiadások megszüntetése. Az egészségügyben viszont annyira alacsonyak a bérek, hogy ebből már nem tudunk lefaragni. Létszámot sem tudunk csökkenteni, hiszen egy kórház, nem olyan, mint egy üzem. Már így is minimális stábbal dolgozunk. Az ellátottak számát sem tudjuk mérsékelni, hiszen regionális és bizonyos területeken országos feladatokat is ellátunk, így a beteget nem tudjuk továbbküldeni. Ez az ellátási kötelezettség sok pluszköltséggel jár, így meg van kötve a kezünk. Próbálunk minél hatékonyabbak lenni, a betegellátás színvonalának megtartásával. A hatékonyságot persze folyamatosan lehet javítani. Különböző átvilágítások kapcsán mindig kiderülnek meglepő tények. Nem szabad azt finanszíroznunk, ami nem kötelező. Vagyis területen kívüli beteget csak akkor látunk el, ha van szabad kapacitásunk, és forrás is van a beavatkozáshoz. Ellenkező esetben deficitet termelünk. Például egy dunántúli lakos szívműtétjét nem vagyunk kötelesek elvégezni, ha nem sürgősségi operációról van szó.

– Mennyire meghatározó a fizetős betegellátás a Klinikai Központ életében?

– Magyarországon a betegek nagy része azt gondolja, hogy a teljes egészségügyi ellátás ingyenes, és állampolgársági jogon jár. Mindenekelőtt azt kellene tisztába tenni, mi az, amit a társadalombiztosítás támogat, és mi az, amit nem. Van lehetőség pluszszolgáltatások igénybevételére nálunk is. Megfelelő térítésért önálló kórtermet is kaphat a beteg, vagy ha valaki nem szeretné kivárni a várólistát, és azonnali műtétet szeretne, akkor a szabad kapacitáson belül költségtérítéssel az elvégezhető. A magas összegek miatt nem sok ilyen betegünk van, a fizetős pácienseink többsége külföldi, zömében ukrán és román állampolgárok, akik számára előny a klinika közelsége és megfizethetősége. A mi ellátásunk nívója Magyarországi szinten magas, a nagyon jó színvonalú nyugat-európai egészségügyhöz képest európai viszonylatban jó közepes szintű. A szomszédos országokból érkezők azért minket választanak, mert egy drága bécsi vagy londoni klinikához képest, a mi áraink nem extrémek.

– Mekkora bevételt jelent ez?

– A fizetős ellátásból évente 100-200 millió pluszbevétele származik a Klinikai Központnak. Ez szabadon felhasználható saját forrás. A szolgáltatást az alapítványi tulajdonban álló REOF Kft. szervezi, ám reményeink szerint a cég a közeljövőben egyetemi tulajdonná válik. Tárgyalások folynak ennek megvásárlásáról, ami véleményem szerint jó döntés lenne, hiszen minden bevétel az egyetemet gazdagítaná. Ezen a területen is van tennivaló. A cél az lenne, hogy kialakítsunk egy olyan elkülönített osztályt a térítéses betegeknek, ahol az adminisztrációtól kezdve a beavatkozásokon át minden egy helyen történik, vagyis a beteghez visszük az ellátást.

Sajtóiroda-DO








hirdetés