Reformáció – szabadság – megújulás: ünnepi tanácskozás a Debreceni Egyetemen

Akt.:
Reformáció – szabadság – megújulás: ünnepi tanácskozás a Debreceni Egyetemen
© Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Országon belüli, s azok közötti kapcsolatokat helyezett új alapokra a reformáció.

A reformáció messze az egyházon túlnyúló mozgalom; hatásai túlmutatnak az ember vallási hovatartozását érintő tartalmakon, ezért a jubileumot is egyes felekezeteken túlmutatóan kell ünnepelnünk.”

– Fontos szempont – ami nemcsak a reformáció híveit, hanem a más vallások követőit és nem hívőket is egyesít – a szabadság gondolata e mozgalomban. Ennek értelmében a reformáció nem a társadalom megosztását, hanem a szó tulajdonképpeni eredetét követve egyfajta megújulást tűzött ki célul” – mondta Peter Burkhard a Debreceni Egyetemen, ahol Négy ablak címmel tartottak szerdán ünnepi tanácskozást. A rendezvény elnevezése a főépület Aulájában 1938-ban elhelyezett ólomüveg ablakokra utal, amelyek a debreceni diákok külföldi egyetemjárásának fontos állomásait: Zürichet, Utrechtet, Wittenberget és Genfet, illetve a négy hagyományos egyetemi fakultás latin nevét, Jurisprudentia, Philosophia, Medicina, Theologia ábrázolják.

Svájc nagykövete így folytatta: „Az egyén lelkiismereti szabadsága, az oktatáshoz való jog, a nemek közötti egyenlőség: mind olyan eszmék és értékek, amelyek a reformáció táptalaján erősödtek meg. Az akkori idők környezeti hatásai a politika és gazdaság átstruktúrálásához vezettek. Rá kell térni a mozgalom árnyoldalára is: a folyamat nem békés úton ment végbe, a protestánsok ismerték a boszorkányégetést, a szakrális művészet rombolását, Luther kissé antiszemita gondolatokkal tűzdelt írásai mai napig kutatások tárgyát képezik.” Szólt arról, hogy a reformáció ideje Svájc számára egy nagyon ösztönző időszak volt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Fotó: Molnár Péter

Volkmar Wenzel, Németország budapesti nagykövete beszéde középpontjába az élénk és virágzó német–magyar kapcsolatot állította; mely a vasfüggöny, illetve a berlini fal lebontása után új alapokra helyeződött. Kiemelte a tudományos és gazdasági együttműködéseket, a sikeres Erasmus programot. Felszólalt még René van Hell, a Holland Királyság nagykövete, valamint előadást tartott Veikko Anttonen professzor, az egyetem díszdoktora arról, hogy a protes­tantizmus hogyan alakította át Európát.

Debreceni hatások

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke végigvezette a hallgatóságot a Református Kollégium nemzetközi hírűvé válásának történetén. Felidézte, 1536-ban Szapolyai János Enyingi Török Bálintnak adományozta a várost. A reformáció tanaira fogékony földes­úr olyan papot hozatott, aki már sikerrel tett a dunántúli reformáció ügyéért. Bálint pap idejére tehető az általa felügyelt városi iskola átalakítása. A püspök elmondta: az első 12 rektor Wittenbergi ösztöndíjas volt. Szólt azokról a hatékony és különleges technikákról, amelyek ekkor a kollégium sajátjai voltak, a 18-20 fős, kis csoportos társas tanulásról; a tanítva tanulásról (az alsósokat a felsősök okították, illetve korrepetáltak is); a disputációról, azaz vita órákról. Emlékeztetett a törökök szállta Nagyvárad menekülő diákjainak befogadására, s egészen a Debreceni Egyetem megalapításáig beszélt a reformáció korának oktatástörténeti hatásairól debreceni viszonylatban. Hangsúlyozta: kettős jubileumot ünneplünk, a reformáció 500 éve, míg a magyar református egyház Debrecenben a helvét hitvallás elfogadásával 450 éve alakult meg.

A tanácskozást követően Gáborjáni Szabó Botond, a Református Kollégium nagykönyvtárának főigazgatója megnyitotta a gyűjteményükből válogatott protestáns emlékeket bemutató kamarakiállítást az egyetemen.

HBN–HABE








hirdetés