Reformáció 500 – Felavatták a reformáció emlékművét Debrecenben

Reformáció 500 – Felavatták a reformáció emlékművét Debrecenben
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A debreceni Református Nagytemplom és Református Kollégium közötti Emlékkertben kedden este felavatták a reformáció emlékművét, Györfi Sándor és Györfi Lajos szobrászművész alkotását.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy “hatalmas vállalkozás emlékművet állítani a reformációnak azokban az időkben, amikor a világban és a mi Európánkban is egyre több helyen csillaghullás van, porba hullik a kereszt”.

Szerinte vagy azért történik mindez, mert a harcokban célponttá válik a kereszténység, vagy azért, mert az egyházközségek közössége elfogy, és a gazdasági kényszer miatt már nem képes fenntartani nagy múltú templomokat sem, vagy azért, mert “a politikai korrektség a tolerancia nagyobb dicsőségére nem bírja el a keresztyénség látványát”.

Utóbbira példaként említette Balog Zoltán, miként kellett Nagy-Britanniában egy ápolónőnek levennie a nyakában függő kis keresztet, s miként hozott a francia államtanács határozatot, hogy II. János Pál pápa nemrégiben felavatott szobráról le kell venni a keresztet.

“Ugye nem felejtettük el: ő volt az a pápa, aki megkoszorúzta itt, Debrecenben a gályarabok emlékoszlopát” – emlékezetett a miniszter, majd hozzátette: “most nekünk, a mi nemzedékünknek kell magasra emelni a keresztet és a csillagot úgy, hogy itt Debrecenben és Magyarországon, Európában és a világban mások is láthassák”.

A reformáció emlékévének rendezvényeit összegezve Balog Zoltán elmondta: a Reformáció Emlékbizottság működése óta csaknem 1500 rendezvényen emlékeztek meg a reformációról a Kárpát-medencében. A bizottság közvetlen támogatásával eddig 127 eseményt szerveztek, 16 szobrot, emlékművet adtak át, 5 emlékhelyet, parkot alakítottak ki, és múlt vasárnap Budapest 16. kerületében felavatták a Reformátorok terét.

Kósa Lajos tárca nélküli miniszter arról beszélt: volt időszak, amikor a hit elválasztotta, volt, amikor összekötötte az embereket, a mai kor kihívásaiban, küzdelmeiben sokkal több minden köti össze a reformátusokat, a katolikusokat, az evangélium szerint élőket, mint ami elválasztja.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy “ma a mi hitünk a világ legüldözöttebb hite, ma a Jézusban hívők és az evangéliumot olvasók millióinak az életét fenyegeti az a terror, ami a kereszténységet üldözi, és egyes országokban, egyes földrészeken a kiirtására esküdött fel”.

“Ma a hitünkért kell harcolni” – hangoztatta, megjegyezve, hogy a reformáció annyi, mint “visszafordulni a gyökerekhez, megtalálni azt, amiben hiszünk, ami közös mindnyájunkban: emlékezni az Úrjézus tanítására”.

“Izmusok jönnek-mennek, de a hit védelme, a keresztény emberek védelme örök kötelesség” – mondta Kósa Lajos az emlékmű avatásán.

Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte: a város és a reformáció, mint “test és lélek élt együtt” az évszázadok során.

“A reformáció Debrecen legsikeresebb projektje, de fordítva is igaz: a reformáció legsikeresebb projektje Debrecen” – mondta a polgármester, majd hosszan sorolta, mit jelentett a városnak a reformáció, és mit adott Debrecen a református egyháznak.

Fekete Károly tiszántúli református püspök a reformáció bölcsőjének nevezte Debrecent, ahol 450 évvel ezelőtt, a második helvét hitvallás elfogadásával megalakult a magyar református egyház.

A templom és iskola, a Református Nagytemplom és a Református Kollégium épületegyüttese között méltó helyet kapott a reformáció emlékműve – mondta a püspök, majd megáldotta a Nagytemplom helyén egykor álló András-templomot szimbolizáló és az Úr asztalát is megjelenítő emlékművet.

A szoboravató résztvevői ezután átvonultak a Nagytemplomba, ahol úrvacsorás ünnepi ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly püspök hirdetett igét, majd Vajda János: Istenes ének című művének ősbemutatóját hallgatták meg a jelenlévők.

– MTI –








hirdetés