Quaestor-ügy – Lenkovics Barnabás: lehet alkotmányos a kártalanítás

Budapest – Lehet alkotmányos a kártalanítás, a Quaestor-törvény kijavítható – mondta Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az MTI érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy a testület kedden megsemmisítette a Quaestor károsultjainak kárrendezéséről szóló törvény egyes részeit.

Az Ab döntése megsemmisítette a törvény több kulcsfontosságú rendelkezését, például azt, amelyik a kártalanítandók körét, illetve amelyik a kártalanítási alap létesítésének pénzügyi feltételeit határozza meg, így ebben a formában a törvény nem alkalmazható. Ám ez nem jelenti azt, hogy a törvény alapvető célját alkotmányellenesnek ítélte volna a testület – jelentette ki az elnök.

A jogszabály körültekintő mérlegeléssel korrigálható. A politika felelőssége, hogy alkot-e az alkotmányos elveknek megfelelő törvényt, amely nem tesz diszkriminatív különbséget a kártalanításra jogosultak között, illetve nem ró aránytalan, kiszámíthatatlan terheket a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatókra – vélekedett az Ab-elnök.

Lenkovics Barnabás a kisbefektetőkről szólva rámutatott: a lakosság pénzügyi ismeretei meglehetősen alacsony szintűek, pedig az országban már negyedszázada piacgazdaság van, melynek egyik elengedhetetlen alkotóeleme a pénzügyi, banki alrendszer. A kisbefektetőknek tudomásul kellene végre venniük, hogy a brókercégek, befektetési szolgáltatók által ígért nagyobb hozamok nagyobb kockázattal is járnak, a bankok pedig a kisebb hozamokért cserébe nagyobb biztonságot nyújtanak.

Ezeket a paramétereket mérlegelni kell, amikor valaki egy végigdolgozott élet megtakarításait szeretné fialtatni vagy legalább az értékét megőrizni. Továbbá, mint az élet annyi más területén, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor is az egyik alapszabály a “több lábon állás”: nem szabad egyetlen pénzügyi konstrukcióba fektetni mindent. Az embereknek és az államnak is sokat kell tennie azért, hogy végre a felelős kisbefektetői magatartás váljék uralkodóvá a magyar pénzpiacon – hangsúlyozta az elnök.
Lenkovics Barnabás ugyanakkor megjegyezte azt is: a Quaestor-ügyben a kisbefektetők a szokásosnál magasabb kockázatokra történő figyelmeztetések ellenére is hihették azt, hogy a vásárolt vállalati kötvények kockázata közelebb áll a bankbetéthez, mint a tőkepiaci ügyletekhez.

Ezzel összefüggésben az elnök nyomatékosan rámutatott a pénzügyi felügyeletek felelősségére és kiemelte: az államnak még többet kell tennie azért, hogy a pénzügyi felügyeleti munka szakmai színvonala emelkedjen.

Lenkovics Barnabás rámutatott arra is, hogy a kisbefektetők veszteségeinek kompenzálása a magánérdekeken túl közérdeket is szolgálhat, amennyiben segíti az egész pénzügyi szektor iránti bizalom visszaállítását. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Quaestor kárrendezési alapot közvetlenül finanszírozó befektetési szolgáltatók mögött is részben lakossági kisbefektetők és betétesek állnak, tehát valójában az egyik befektetői csoport veszteségét közvetve a többi befektetővel és betétessel fizettetik meg.

A kártalanítást közvetlenül finanszírozó befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban arra mutatott rá az Ab elnöke, hogy a kártalanítási alapnak pontosan meg nem határozott időre, pontosan meg nem határozott összegben adott kényszerkölcsön visszafizetési garanciájának hiánya már nem csupán aránytalan tulajdonkorlátozás, de visszafizetés hiányában felvetné a tulajdonelvonás, kisajátítás veszélyét is.

Lenkovics Barnabás hangsúlyozta: meg lehet vonni a kárrendezésre jogosultak körét alkotmányos módon is, mint ahogy a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatók tulajdonkorlátozásának is meg lehet találni az alaptörvénnyel összhangban álló technikáit.

Az Ab elnöke elmondta, hogy a testület alkotmányjogi szempontokat mérlegelt, így főként a jogbiztonság, a diszkriminációtilalom, illetve a tulajdonhoz való jog korlátozásának közérdekűségét és arányosságát. Ám a jogi szempontok vizsgálata mögött ott vannak a társadalmi valósággal – így különösen a lakosság pénzügyi ismereteinek színvonalával -, a költségvetés állapotával, a bankszektor terhelhetőségével és a kártalanítás finanszírozásában közvetve érintett kisbefektetők jogos érdekeivel kapcsolatos megfontolások is.

Amit biztosan nem mérlegelt az Alkotmánybíróság, az az adott krízishelyzet ilyen módon történő kezelésének politikai indokoltsága vagy indokolatlansága, ez a törvényhozó kizárólagos kompetenciája – jelentette ki Lenkovics Barnabás.

– MTI –








hirdetés