Quaestor-ügy – Az Ab jövő héten kezdi tárgyalni az indítványokat

Budapest, 2015. október 14., szerda (MTI) – Az Alkotmánybíróság (Ab) jövő kedden kezdi tárgyalni a Quaestor-üggyel kapcsolatos indítványokat – mondta Bitskey Botond, a testület főtitkára szerdán az MTI érdeklődésére.

Az Ab magánszemélyek és pénzintézetek olyan beadványait vizsgálja, amelyek a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanításáról rendelkező áprilisban elfogadott törvényt támadják – mondta a főtitkár.

Hozzátette: az Ab az ügy nagy társadalmi jelentőségének megfelelően igyekszik minél előbb döntést hozni.

Az Ab honlapján anonimizált formában megismerhető indítványok egy része magánszemélyektől érkezett, és a diszkrimináció tilalmára hivatkozva azt kifogásolja, hogy miért vannak jelentős eltérések a kártalanításban. A pénzintézetek beadványai viszont a jogállamiság, a tulajdon védelmére hivatkozva kifogásolják, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz.

A Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény egyes részeinek megsemmisítését indítványozó magánszemélyek alkotmányjogi panaszaikban a többi között azzal érvelnek: hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, hogy a törvény csupán azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenértékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Az indítványok arra is felhívják a figyelmet, hogy míg a Quaestor ügyfeleit soron kívül kárpótolják veszteségeikért 30 millió forintig, addig a más pénzügyi szolgáltatónál hasonló helyzetbe került fogyasztóknak nem jár soronkívüliség, csupán különféle procedúrák után legfeljebb 6 millió forintos kártalanítás.

Az indítványozók másik csoportja, a kártalanítási alapba befizetésre kötelezett pénzügyi szolgáltatók a diszkrimináció tilalma mellett azzal is érvelnek, hogy a jogállamiság, illetve a tulajdonhoz és a vállalkozáshoz való jog sérelme is megállapítható. Ezen indítványozók szerint a törvény rájuk vonatkozó rendelkezései aránytalanul súlyosak és nem volt idő a felkészülésre.

Az indítvány szerint általában a befektetésekkel összefüggő piacgazdasági kockázatokhoz szorosan hozzátartozik, hogy a befektetők számításai adott esetben nem válnak be: bűncselekmény vagy más gazdasági-pénzügyi körülmény miatt veszteséget szenvednek el. A törvény pedig kellő indokok nélkül tesz különbséget a Quaestornál, illetve más szolgáltatóknál – például Hungária Értékpapír Zrt., Széchenyi Bank Zrt., Kun-Mediátor, DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. – előfordult befektetői veszteségek között.
Az indítvány felveti azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjai számára előírt kényszerkölcsönnyújtás, “előleg” valójában, a visszafizetésre vonatkozó szabályok hiányában garancia nélküli polgári jogi tulajdonjog-elvonás. Továbbá sérti a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, hogy a törvény Beva-tagnak minősít nem Beva-tagokat is.
Az indítvány szerint a törvény a “konkrét politikai döntést fejezi ki törvényalkotásba burkolva, hogy egy bizonyos károsulti kört kiemelve-kedvezményezve a Quaestor-vállalkozások üzleti tevékenységének negatív következményeit a pénzügyi-tőkepiaci vállalkozások között elossza”. A jogállamiság elvével összeegyeztethetetlen, ha a kormányzat az Alkotmány garanciális rendelkezéseinek kiüresítésével, azok tudatos félretételével valósítja meg törekvéseit. Ebben az esetben “megvalósult a jogalkotói joggal való visszaélés” – olvasható.
Az indítvány kitér arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók befizetési kötelezettségével megvalósult a vállalkozás jogának korlátozása is, azt pedig a jogalkotónak – az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak – kell igazolnia, hogy mely másik alapjogot volt szükséges a korlátozással érvényre juttatni, illetve, hogy a korlátozás nemcsak szükséges, de arányos, azaz a lehető legkisebb volt.
A március elején kipattant ügynek több tízezer károsultja van. A jegybank március 10-én részlegesen felfüggesztette Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője júliusban azt közölte, hogy a Quaestor-károsultak kártalanításának megakadását a bankok alkotmánybírósági beadványa okozta. A 6 millió forint feletti megtakarítással, befektetéssel rendelkezők esetében meg kell várni az Ab döntését.
A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja és a Beva korábban azt közölte: augusztus 10-ig 29 ezer Quaestor-károsult ügyfél részére több mint 79 milliárd forint kártalanítási összeget adott át a Beva a kifizetéseket intéző OTP Banknak. Ezzel a Quaestor-kötvényből eredő követeléssel rendelkező 32 ezer ügyfél 90 százaléka már felveheti a pénzét.








hirdetés