Putyin független jelöltként indul a márciusi elnökválasztáson

Putyin független jelöltként indul a márciusi elnökválasztáson
© Fotó: AFP
Moszkva – Vlagyimir Putyin orosz elnök független jelöltként indul a jövő márciusi elnökválasztásra, de számít egyes pártok és szervezetek támogatására.

Ezt maga Putyin jelentette be csütörtökön Moszkvában, a szokásos év végi, maratoni hosszúságú sajtótájékoztatóján. Az ország előtt álló legfontosabb feladatokként az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás fejlesztését nevezte meg, és ígéretet tett a gazdaság rugalmasabbá-hatékonyabbá tételére.

Arra a kérdésre, hogy miért nincs erős ellenzéki kihívója, az elnök a 2000 óta elért gazdasági és társadalmi eredmények felsorolásával válaszolt. Szavai szerint a gazdaságihoz hasonlóan kiegyensúlyozott politikai rendszer kialakítására törekszik, amelynek része lenne egy versenyképes ellenzék. Megjegyezte, hogy ennek létrehozása nem az ő feladata.
Putyin az eseményen újságíróként megjelent Kszenyija Szobcsak ellenzéki elnökjelölt-aspiráns kérdésére válaszolva az ukrajnai vezetés ellen lázadó volt georgiai elnökhöz, Miheil Szaakasvilihez hasonlította Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust. Szobcsak azt feszegette, hogy a hatalom miért zárja ki a versenyből az olyan potenciális választási konkurenseket, mint Navalnij, vagy miért akadályozza őket a kampányolásban, ahogy őt is.

“Azt akarja, hogy Szaakasvilik rohangáljanak az utcán?” – válaszolt Putyin.

Érvelése szerint az ilyen emberek destabilizálhatják az országot, amit a többség nem akar. Kijelentette, hogy az ellenzéknek szerinte pozitív alternatívát kellene felmutatnia, és megjegyezte, hogy Szobcsak sem ebben a szellemben politizál, mert választási szlogenje szerint “mindenki ellen” indul.
Nemzetközi kérdésekről szólva hangot adott meggyőződésének, hogy az Oroszország és Donald Trump közötti összejátszás eleméletét az amerikai elnök politikai ellenfelei “találták ki”, hogy aláássák legitimitását. Mint mondta, ezzel kárt okoznak a belpolitikának, és semmibe veszik a Trumpot támogató szavazók akaratát.

A médiaszabadság elleni támadásként értékelte, hogy az orosz RT televíziót és a Sputnik hírügynökséget idegen ügynökként kellett bejegyeztetni az Egyesült Államokban – ami ellen Moszkva hasonlóképpen reagált az állami finanszírozású amerikai médiumok ügyében.
Putyin méltatta, hogy a világpiac befektetői bizalommal reagált az amerikai elnök által folytatott gazdasági kurzusra. Ismét kifejezte reményét az orosz-amerikai viszony javulásával kapcsolatban, kifejezve készségét az Észak-Korea ügyében való “konstruktív” együttműködésre.
Az orosz vezető “katasztrofális” következményekre figyelmeztetett arra az esetre, ha az Egyesült Államok erőt alkalmazna Észak-Korea ellen, és üdvözölte Rex Tillerson külügyminiszter tárgyalási ajánlatát. Szerinte Washington “provokálta ki” az észak-koreai atomfegyver és a rakéták kifejlesztését azzal, hogy többet követelt a 2005-ös megállapodásban foglaltaknál, amelyben pedig Phenjan lemondott ezekről a programokról.

Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondja a nemzetközi biztonság sarokköveinek tekintett olyan egyezményeket, mint a rakétavédelmi rendszerek fejlesztését korlátozó (ABM-)szerződés, s gyakorlatilag kivonult az európai szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták leszereléséről megkötött (INF-)egyezményből is. Óva intette Washingtont attól, hogy felmondja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló (START-3) szerződést is, s hozzátette: Oroszország anélkül szavatolja majd saját biztonságát, hogy hagyná magát belerántani egy fegyverkezési versenybe. Elmondta, hogy amíg az Egyesült Államok 700 milliárd dollárt költ haderejére, addig az orosz katonai büdzsé mintegy 46 milliárd dollár.

Hangot adott gyanújának, hogy Washington megpróbál átmenteni szíriai militánsokat egy Bassár el-Aszad elnök ellen később megvívandó küzdelemre. Arra figyelmeztetett, hogy az ilyen támogatás veszélyes lehet, mint ahogy annak bizonyult a Szovjetunió ellen harcoló al-Kaida esetében is.

Putyin kijelentette: sohasem ellenezte az Egyesült Államok részvételét a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében. Ismételten a minszki megállapodások szabotálásával, valamint a fogolycsere akadályozásával vádolta meg a kijevi vezetést. Hangsúlyozta, hogy az ukrán kormánynak a rendezés érdekében tárgyalnia kell a szakadárokkal.

Putyin szerint fennáll a veszélye annak, hogy ukrán nacionalisták a délszláv háború idején elkövetett srebrenicait is elhomályosító népirtást hajhatnak végre az ország délkeleti részén. A problémák gyökerét a 2014-ben Kijevben végrehajtott “államcsínyben” nevezte meg. Újfent tagadta, hogy orosz csapatok lennének Kelet-Ukrajnában, és megismételte tézisét, miszerint az orosz és az ukrán történelmi értelemben ugyanaz a nép, amelyet azonban sikerült megosztani és egymás ellen fordítani.

Putyin kijelentette, hogy 2010-ben nem történt robbanás a Lech Kaczynski lengyel elnököt Szmolenszkbe szállító repülőgépen. Arra hívta fel Varsót, hogy hagyjon fel a vizsgálattal, amely Moszkva felelősségét lenne hivatott bebizonyítani. Úgy vélekedett, hogy a kétoldalú viszony fontosabb, mint az ügyben folytatott lengyel belpolitikai küzdelem.

Kijelentette, hogy az orosz gazdaság túl van a recesszión. Ennek alátámasztására egyebek között elmondta, hogy idén 1,6 százalékos növekedés várható a nyugati szankciók és az olajár csökkenése ellenére. Említést tett arról, hogy a jó termésnek köszönhetően Oroszország a világ első számú gabonaexportőre lesz, a külföldi beruházások összege idén megduplázódott és elérte a 23 milliárd dollárt, az infláció mértéke pedig a legalacsonyabb a Szovjetunió összeomlása óta.

A 13. alkalommal megtartott sajtótájékoztatón 1640 orosz és külföldi újságíró vett részt.

– MTI –