Ptk.-módosítás – Változnak a zálogjog szabályai a törvényjavaslat szerint

Budapest – A két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyi miniszter kedden az Országgyűlésnek, a javaslat főként a zálogjog alapvető átalakítását célozza, továbbá tartalmaz kisebb változtatásokat például a szülőtartással vagy a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelősségével összefüggésben is.

A parlament honlapján olvasható javaslat szerint a módosítások indoka, célja zálogjogi területen a hozzájárulás a gazdasági növekedéshez, továbbá az uniós szabályoknak megfelelés, más területeken – például a szülőtartás intézményénél – pedig az alaptörvény rendelkezéseinek átültetése.

A javaslat a hitelbiztosítékoknál visszaállítaná az új kódex által bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot.

A javaslat indoklása szerint “a bankszektor felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank határozott célja, hogy növekedjen a magyar jelzáloglevél-piac szereplőinek a száma, ezzel együtt pedig a banki refinanszírozási piac is élénküljön”. Ehhez szükséges “mindenekelőtt a jelzáloglevél-piac dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen önálló zálogjog intézményének az újraszabályozása. A gazdasági igények kielégítése, valamint a hazai hitelélet fejlődése érdekében felülvizsgálatra szorult az a korábbi dogmatikai álláspont, amely az önálló zálogjog megszűnéséhez vezetett”.

A javaslat kitér arra is, hogy az önálló zálogjog újraszabályozásánál ki kellett küszöbölni az új Ptk.-t megelőző szabályozás hiányosságait, így például a “zálogkötelezettre nézve jelentős kockázatot rejtő kétszeres teljesítés veszélyét”.

Az új Ptk. által az önálló zálogjog helyett megalkotott különvált zálogjog a javaslat szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, fenntartása nem indokolt. A javaslat ennek a konstrukciónak a hitelezési gyakorlatban betöltött “nem túl jelentős” szerepét megszünteti, és megteremti a lehetőségét annak, hogy a pénzügyi intézmény az ingatlanra vonatkozó járulékos jelzálogjogát önálló zálogjoggá alakítsa át, mely eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól.

Februárban az Igazságügyi Minisztériumban (IM) a Ptk.-módosításról tartott háttérbeszélgetésen Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt fejtegette: a jegybank az önálló zálogjog visszaállítása után szállhat be szabályozási és más eszközökkel a jelzálogpiac újjáépítésébe. Nagy Márton és Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára is azt hangsúlyozta a háttérbeszélgetésen, hogy a Ptk. jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen a lakáshitelkamatok csökkenéséhez és a csok (családi otthonteremtési támogatás) sikeréhez.

Akkoriban egy szakmai konferencián Bodzási Balázs, az IM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a zálogjog átalakításának szükségessége mellett érvelve elmondta: az MNB csak idén mintegy 300 milliárd forint értékben tervez jelzálogleveleket kibocsátani, és arról is beszélt, hogy a jelenlegi különvált zálogjog magyar szabályozása nincs összhangban az európai uniós tendenciákkal.

A februári rendezvényen Csizmazia Norbert, a Kúria főtanácsadója vitába szállt a helyettes államtitkárral és úgy vélekedett: az uniós rendeletekből nem következik, hogy vissza kellene állítani az önálló zálogjogot. Félreértés az is – mondta -, hogy az új Ptk. szerint a különvált zálogjogot csupán egyszer lehet átruházni, Ausztria pedig példa arra, hogy ott is lehetséges dinamikusan működő jelzálogpiac, ahol nincsen önálló zálogjog.

A Kúria polgári kollégiuma nem támogatja a Ptk. tervezett módosítását – jelentette ki a legfelsőbb bírói fórum főmunkatársa februárban.

A kedden a parlamentnek benyújtott javaslat a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó szabályok körében a jelenlegi szabályozás helyett, amely a vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért egyetemleges felelősséget állapít meg és “a joggyakorlatban jelentős bizonytalanságot okoz”, új rendelkezést alkot, amely szerint a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A jogi személlyel egyetemleges felelősségnek akkor van helye, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta.

A javaslat a tőkepiaci szabályozással való összhang megteremtéséért kimondja, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei abban az esetben nyilvánosan is forgalomba hozhatóak, ha a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját.

Nyomatékosítja a javaslat a nagykorú gyermekek alaptörvényben rögzített szülőtartási kötelezettségét, tovább egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget is bevezet arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívül rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett más gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége. Az ilyen ellátás ellenértékének megtérítését a tartást nyújtó követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.

“Tehát olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával – gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől” – áll a javaslatban.

Megváltoztatná a javaslat a szerződésátruházás szabályait és egyszerűsítené az értékpapír fogalmát, továbbá a párhuzamosságok megszüntetéséért egységesítené az értékpapír alaki legitimációs hatására, átruházására és megsemmisítésére irányuló alapvető szabályokat.

– MTI –








hirdetés