Pozitív adóslista – az ombudsman szerint aggályos

Általános vitára alkalmasnak
találta az Országgyűlés
Alkotmányügyi, igazságügyi
és ügyrendi bizottságának
többsége hétfő délelőtt
a központi hitelinformációs rendszerrel
kapcsolatos javaslatot, pedig az adatvédelmi biztos
szerint az előterjesztés
alkotmányellenes.


A magánszemélyek pozitív
adóslistájának
létrehozását javasolja az
előterjesztő Igazságügyi
és Rendészeti Minisztérium. Az
ombudsman szerint az
elképzeléssel egyebek mellett az a baj,
hogy az adatok kezelését egy
magáncégre bíznák,
és ez komoly adatbiztonsági
kételyeket vet fel.


A vállalkozásoknál már van
teljes körű
adósnyilvántartás, a
magánszemélyeknél viszont csak
negatív adóslista létezik
egyelőre: azon ügyfelek szerepelnek ebben az
adatbázisban, akik egy
meghatározott idő elteltével sem
törlesztik adósságukat.


A pozitív listával a bankok
információkat kaphatnának
az adott ügyfél eddigi hiteleiről, ha
az illető újabb kölcsönt szeretne
felvenni, és ehhez előzetesen
hozzájárul. Vagyis
utánanézhetnének annak, van-e
kockázat. Most a pénzintézetek
csak az ügyfelek nyilatkozataira
hagyatkozhatnak, és ez komoly kockázattal
jár mindkét oldalon.


A tervezet szerint az új
adatbázist kizárólag az
ügyfél újabb hitelfelvétele
előtt használhatnák, annak
beleegyezésével, máskor nem,
vagyis például kereskedelmi és
üzleti célokat nem szolgálhatnak
ezek az információk – mondta a
bizottság előtt az Igazságügyi
és Rendészeti
Minisztérium

szakállamtitkára. Gadó
Gábor
ugyanakkor hozzátette,
hogy ez a javaslatuk önmagában még
nem elég a felelős banki hitelezés
erősítéséhez.


Az adatvédelmi biztos a hétfői
bizottsági ülésen azt mondta, hogy a
lakossági eladósodás
korlátozására ez a javaslat
alkalmatlan, és alkotmányellenes is.
Jóri András
külföldi példákkal
érvelt itt: a franciáknál csak
negatív adóslista van, és
náluk alacsony az eladósodottak
száma. A briteknél mindkét
adatbázis létezik, mégis ebben az
országban kiemelkedően magas a
lakossági eladósodottság
mértéke. Az ombudsman
felhívta a figyelmet arra is: a pozitív
listán a negatívhoz képest
jóval több ügyfél adatait
kezelné egy ezzel megbízott
magáncég, amelyet a
Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete figyelne. Mindez szerinte komoly
adatbiztonsági aggályokat vet fel – tette
hozzá, és kérte a
bizottságot: ne támogassák az
előterjesztést.

Répássy Róbert a
Fidesz nevében azt mondta, hogy
egyetértenek az adatvédelmi biztos
aggályaival, és részben ezek miatt
sem támogatják az
előterjesztést. Kifogásolják
azt is, hogy az ügyfelekről túl sok
helyről akarnának úgynevezett
referencia adatokat szerezni a bázisba:
például a Diákhitel
Központtól – utóbbi szerintük
értelmetlen lenne és nem
célravezető. Salamon
László
(KDNP) arról
beszélt, hogy alkotmányjogilag biztos
bukás a javaslat, és csak az időt
pazarolják azzal.


Az MSZP-s Tóth András
azt mondta, hogy támogatják ugyan a
javaslatot, de a jelenlegi normaszöveget nem
fogadják el. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy
vissza kell dobni az előterjesztést,
szakmai vitát kell arról folytatni az
Országgyűlésben, és
kiegészíteni – tette hozzá.