Potenciális munkaerő lehet a beáramló migránsok tömege

Akt.:
Potenciális munkaerő lehet a beáramló migránsok tömege
© Fotó: AFP
Debrecen – A debreceni cégvezetők szerint inkább a Közel-Keleten kellett volna Európának befektetni.

Profitálhatna-e Magyarország abból, ha (miként a németek és a britek) potenciális munkaerőként is tekintenénk a hazánkon átvonuló migránsok tömegére? Miklóssy Ferenc, a Magyar-Arab Gazdasági Kamara elnöke úgy véli, hogy képzett munkaerőre szükségünk lesz, amennyiben a gazdaság növekedési üteme marad. Ifjabb Nagy Antal, a Dispomedicor Zrt. vezérigazgatója szerint Európa részéről hiba volt Kínába önteni a pénzt, és hagyni, hogy közben a közel-keleti térség országaiban a tömeges elszegényedés előbb háborúkhoz, majd tömeges migrációhoz vezessen.

Mostanában nem

Elemzők szerint Magyarországot a jelenlegi társadalmi berendezkedése és rutinjai nem teszik alkalmassá arra, hogy vallásilag, nyelvileg és kulturálisan ilyen távolról érkező embereknek segítsen megtalálni helyüket az álláspiacon. – Egyéni sikertörténetek persze lehetnek, mint ahogy vannak is, de 10-15 éves távlatban biztosan nem várható, hogy a menekültek érdemi szerepet töltenek be a magyar munkaerőpiacon – véli Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének az elnöke.

Több okból is

Miklóssy Ferenc ugyanakkor mindjárt három indokot is említett annak alátámasztására, hogy hazánk az elkövetkező időkben szinte biztosan munkaerő-importra szorul. Az egyik a társadalom elöregedése, a másik a nagyszámú magyar fiatal külföldi munkavállalása, a harmadik pedig a termelés bővítéséhez szükséges plusz munkaerő. „A migránsok manapság (munkaerőpiaci szempontból) ugyanolyan merítési lehetőséget jelenthetnek az ország számára, mint évszázadokkal ezelőtt a szlovákok, a tótok vagy a svábok, akiket sikerült a magyar társadalomnak magába integrálni. Az más kérdés, hogy a magyar bérekért a képzett arab fiatalok nem nálunk fognak munkát vállalni, hanem a németeknél vagy a skandinávoknál a magyarországi fizetés többszöröséért” – mondta a Keviép Kft. ügyvezetője, akinek a cége több évtizedes arab üzleti tapasztalatokkal rendelkezik.

Stratégiai hiba

Az Egyiptomban is gyárat működtető debreceni Dispomedicor Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre szélesebb nemzetközi kontextusba helyezte a migráns-kérdést. Ifjabb Nagy Antal arra emlékeztetett, hogy a japánok és az amerikaiak annak idején komoly pénzeket fektettek be Dél-Koreába, ezért aztán olyan migráció, hogy koreai menekültek ezrei jönnének ide és törnék ránk a kaput, nem létezik. – Ezzel szemben az európai befektetők nyakra-főre hordták a pénzt Kínába, ahelyett, hogy az arab világba fektettek volna be. A közel-keleti térségre kellett volna koncentrálni, iparosodással segítendő egy öko-társadalom kialakulását Szíriában és másutt. Mi magyarok és az osztrákok még rendelkezünk is némi befektetéssel az arab térségben, de utánunk egy nagy szakadék jön. A magasan képzett szír, iráni vagy iraki szakembereket pillanatok alatt felszívja Amerika, a többiek pedig hiába is akarnának nálunk dolgozni, hiszen az a termék (gondoljunk csak a közfogyasztási cikkekre), amit ők tudának gyártani, már régen Kínában készül. A high tech termékek előállításához viszont nemzetközi képzési programra van/lenne szükség – osztotta meg velünk az újkori népvándorlással kapcsolatos gondolatait a vállalatvezető.

– Petneházi Attila –


„Nem buta fiúk ezek”

A gazdag arab országokban (nem is olyan régen még Szíria is ebbe a körbe tartozott) nemzetközi szinten jegyzett a felsőoktatás – emlékeztetett Miklóssy Ferenc, hozzátéve, hogy a damaszkuszi egyetemről például rengeteg jól felkészült fiatal került ki (közülük nem kevesen éppen az elmúlt napokban utazhattak át menekültként Magyarországon. Egyiptomi gyárukban ifjabb Nagy Antal is azt tapasztalta, hogy nyelvet beszélő, felkészült szakemberekből nincs hiány. Ezzel egybevág a Daimler Benz vezérigazgatójának nyilatkozata arról, hogy a vállalatóriás szívesen foglalkoztatna felkészült és kellően motivált fiatalembereket a migránsok közül.

Vendégmunkások nélkül nem lesz nyugdíjunk?
Debrecen – Miként lehetne (ha lehetne) a menekülthullámot a magyar gazdaság javára fordítani?









hirdetés