A falusi csok nyertesei

A Debrecenhez közeli települések ingatlanpiaca fellendült, míg a cívisvárostól távolabb eső falvakban nem hozta meg a nagy áttörést a több mint fél éve elérhető, „falusi csok” néven ismertté vált családtámogatási csomag – derül ki a Napló által megkérdezett településvezetők tapasztalataiból.

Baráth Norbert ingatlanközvetítő kérdésünkre elmondta, Sárándon egy 9x9-es kockaházat 7,5-8,9 millió forintért lehet megkapni, míg Monostorpályiban 5,5-10,5 millió között kelnek el a gyermekes családokat kiszolgáló ingatlanok. Már ha van. Ugyanis mindkét település polgármestere szerint, amint kikerül egy házra az eladó tábla, szinte azonnal el is kel. Esztárban és Bárándon sincs túl sok eladó ingatlan, azonban, mint azt a helyi polgármesterek elmondták,

nem a Debrecenből kitelepülni vágyó családok érdeklődnek elsősorban, hanem azok a helyi fiatalok veszik igénybe a vissza nem térítendő támogatást, akik szeretnének a községben maradni.

A falusi csok támogatási összegei megegyeznek a „normál” csok új építésű ingatlanokra érvényes összegeivel. Eszerint 1 gyermeknél 600 ezer, 2 gyermeknél 2 millió 600 ezer, 3 gyermeknél 10 millió forint a maximális vissza nem térítendő támogatás. Korszerűsítésre a falusi csok összegének fele jár.

A támogatás nemcsak új ingatlan vásárlására fordítható, hanem már meglévő vásárlását is segítheti.

A fiatalok településen tartásáért is

– Nem az elmúlt fél évben tapasztaltunk fellendülést, hiszen már korábban megnőtt a településünk iránt a kereslet, azonban a falusi csok is biztosan hozzájárul ahhoz, hogy ma már ott tartunk, el­enyésző az eladásra kínált ingatlanok száma a községben – mondta el Szabó József, Monostorpályi polgármestere. A településvezetőtől megtudtunk, 2-3 millió forintért bontásra váró házakat lehet kapni, de 15-20 millió forint közötti áron már szép állapotú családi házat lehet venni.

– Azok az ingatlanok, amelyek 8-13 millió forint között voltak, szinte már mind elkeltek – fűzte hozzá. A polgármester szerint a nagy érdeklődésnek az az oka, hogy bár mindössze 2200 lelkes kis településről van szó, nagyon jó infrastruktúrával rendelkezik, s szinte minden megtalálható, amire szükség van.

– Hosszúpályiból, Vértesről és Létáról is hoznak hozzánk gyerekeket, hiszen van bölcsődénk, óvodánk és iskolánk is. Elkészült a csatornaberuházásunk második üteme, a telefon- és internethálózat a legmodernebb formában, üvegszáloptikán keresztül jut el a felhasználókhoz. Épült egészségházunk, ahol van gyógyszertár, háziorvosunk, fogorvosunk, védőnőnk. Néhány éve a boltok hiányával küzdöttünk, de szerencsére az is megoldódott – sorolta Szabó József. Hozzátette: sajnos, a Takarékszövetkezet kirendeltsége megszűnt, de legalább bank­automatájuk már van.

A polgármester kérdésünkre elmondta, Debrecenből négy család költözött Monostorpályiba, de alapvetően nem az a jellemző, hogy a nagyvárosból költöznek a községbe, hanem a környező településekről, így Vértesről, Létáról és Hosszúpályiból érkeznek a kisgyerekes családok.

Igényekhez alkalmazkodnak

Dézsi András, Sáránd polgármestere tapasztalatai szerint a falusi csok hatására nőtt a házasságkötési kedv, illetve a telekárak is nőttek, azonban eladó telek és ház nagyon kevés van a faluban.

– A megnövekedett igényre próbáltunk megoldást találni, ezért most azon dolgozunk, hogy építési telkeket alakítsunk ki – fogalmazott a településvezető. Úgy véli, a falusi csok óta jelentősen nőtt a kereslet, melynek oka, hogy az ország második legnagyobb városa közelében helyezkedik el Sáránd, illetve, hogy a déli ipari park terjeszkedésének köszönhetően nőtt a munkahelyek száma is. – Meglehetősen korlátozottak a lehetőségeink ahhoz, hogy munkahelyet teremtsünk, de a környező gyárak felszippantják innen a munkavállalókat. Sárándról sokszor hamarabb el lehet jutni például a Krones gyárba vagy a déli ipari park körüli gyárakba, mint Debrecenből – mutatott rá Dézsi András.

Van, akiknek nagy segítség

A Debrecentől 35 kilométerre található Esztárban nem a Debrecenből kitelepülni vágyóknak, sokkal inkább a helyi fiataloknak nyújtott segítséget a családi otthonteremtési kedvezmény.

– Mivel a 2003-as lakosságszámhoz viszonyítva nem csökkent, sőt minimálisan nőtt a lélekszám a községben, első körben ki is zártak minket a programból. Ezt szóvá tettük, s azért kampányoltunk, hogy kerüljünk bele. Tisztában voltunk azzal, hogy nem fognak hozzánk tömegével letelepedni a gyerekes családok, de azt mondtuk, hogy ha négy-öt Esztárban élő fiatal házas lehetőséget kap, hogy könnyebben induljon el az életben, már megérte. Biztosan nem lesz két számjegyű azoknak a családoknak a száma, akik a falusi csok segítségével itt házat vesznek, de mindenképp pozitívumként értékeljük a családi otthon­teremtési kedvezményt, hiszen az a 4-5 fiatal pár is több mint a nulla – hangsúlyozta Szécsi Tamás polgármester.

Hasonlóképpen vélekedik Kovács Miklós polgármester is, aki arról számolt be, hogy Bárándon egy-két helyi család vette igénybe a falusi csokot.

– Nem volt elvárásunk, mindössze abban bíztunk, hogy a helyben maradó fiatalok számára segítséget jelent – mondta a településvezető, aki úgy véli, a csekély érdeklődésnek valószínűsíthető oka, hogy Báránd nem közvetlen agglomerációja Debrecennek, illetve a környező nagyobb települések sem rendelkeznek olyan jelentős gazdasági erővel, mint a cívisváros.

Pálfi-Tóth Zoé