Pósán: 1956 harangszó volt

A hősök példája azt üzeni: reménytelen helyzetben is talpra lehet, és kell állni.

Debrecen. Akik nem emlékeznek a múltra, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt. Akik elfelejtik a múltat, nem fogják érteni a jelent, és elveszítik a jövőt – mondta ünnepi beszédében Pósán László országgyűlési képviselő szombaton, az Egyetem téren az 1956-os forradalom évfordulóján tartott megemlékezésen. A politikus úgy fogalmazott, a nemzeti összefogás kivételes pillanata volt 1956, és október 23 a szabadság napja lett.
 

1990-től végre szabad lett ünnepelni ’56-ot


 

 
Megemlékezésében ezzel párhuzamba állította a szocialisták ténykedését, akik 1989-re csődbe juttatták az országot, és ez a körülmény késztette őket hatalmuk feladására, nem pedig alkotmányos meggyőződésük, még ha az utóbbit is állítja Gyurcsány Ferenc.
Ezt követően arról beszélt, hogy 1990-től végre szabad lett ünnepelni ’56-ot, de sem az állam, sem a társadalom nem nagyon tudott ezzel mit kezdeni. A több évtizedes agymosásnak meg lett az eredménye, mert a nép több alkalommal is hit a szocialistáknak és szabad akaratából visszaszavazta a hatalomba őket, akik elkótyavetyélték, kiárusították, idegenkézbe adták az energetikai cégeket, az ipari vállalatokat, a bányákat, a közműveket és irdatlan államadósságot zúdítottak az emberek nyakába. Ezzel arra ítéltettek, hogy újra átéljék a kijózanodás keserves pillanatait.
 

Reményteli most az ünnep
 

 
A szónok emlékeztetett az öszödi beszédre és az annak hatására 2006-ban kibontakozó ellenállásra, amivel a magyar társadalom visszatalált 1956-hoz. Az ’56-os példátlan mértékű nemzeti összefogás 2010-ben kétszer is a szavazófülkékben ismétlődött meg – folytatta Pósán László, aki szerint ez is forradalom volt. Ezzel adott elégtételt a magyar nép ’56 hőseinek, akiknek példája azt üzeni: még reménytelen helyzetben is talpra lehet és kell állni.
 
Egy dán közmondást idézve a példa erejét a harangszóhoz hasonlította, amely az embereket egységbe hívja, és ’56 ilyen példa volt Pósán László szerint, majd úgy fogalmazott reményteli most az ünnep, mert hosszú idő után, kordonok, rohamrendőrök, könnygázbombák és In-Kal egyenruhás szocialista magánhadsereg nélkül emlékezhetünk. S mert hosszú megosztottság után béke és összefogás köszöntött az országra. Végül egy Széchenyi idézettel zárta beszédét: A múlt elesett hatalmunkból, de a jövendőnek urai vagyunk. HBN-ÉP
 

További program

 
Az ünnepi program Debrecenben reggel a Bem téren kezdődött az Országzászló felvonásával, amit az Egyetem téri megemlékezés követett, majd ünnepi közgyűlésen adták át a Csokonai-, Hatvani- és a Hajós Alfréd-díjakat (erről rövidesen részletesen beszámolunk). Délután fél 3-tól a Kossuth utcán az ÁVH-sortűz áldozatainak emléktáblájánál, fél órával később Nagy Imre Kossuth utcai emléktáblájánál, fél 4-től pedig Szilágyi József Péterfia utcai emléktáblájánál helyezik el koszorúikat az emlékezők. Az ország zászló 4 órai levonását követően este 7 órakor a 60 éves Debreceni Népi Együttes ad gálaműsort Hatvan csapás címmel a Főnix csarnokban.