“Porig rombolt” alapkamat

A csoda gondolta volna, hogy a pénzpiaci folyamatokban, az emberek megtakarítási szokásaiban a hitnek ekkora szerepe van. Persze, nemcsak a hit, de nyilvánvalóan a nulla felé konvergáló jegybanki alapkamat (amihez ugye a kereskedelmi bankok kamatpolitikája igazodik) is vélhetően arra indít sokakat, hogy nehogy már ők fizessenek azért, mert a bank rövidebb-hosszabb ideig használja a pénzüket. Petneházi Attila írása.

Az újautó- és az újlakás-vásárlások számának hirtelen és látványos növekedése aligha magyarázható mással, mint, hogy a családok kezdik elhinni (ha a saját bőrükön még nem is feltétlenül érzik), hogy jobban élünk, és nyolc év után megint egy kicsit bátrabban költenek. Vagy tényleg csak elegük lett a hovatovább negatív reálkamatból (azért az durva, hogy a bankbetétek átlagos kamatszintje napjainkra 0,88 százalékra csökkent), és úgy vannak vele, hogy mindegy, mibe mentik át a „családi ezüstöt”, csak a klasszikus bankbetétben ne álljon a pénzük. Mi, magyarok mindig is híresek voltunk arról, hogy nálunk konzervatívabb befektetőt ugyan még nem hordott a hátán a föld. Ezen a téren továbbra sincs érdemi változás, hiszen a „porig rombolt” jegybanki alapkamat is legfeljebb arra volt elég, hogy a lakosságot a lassan nulla hozamú bankbetétek felől az ugyancsak nulla kockázatot hordozó, bár némileg jobban fizető állampapír-befektetések irányába terelje.

– Petneházi Attila –



Sporthírek






hirdetés