Igazán drámai a San Franciscó-i helyzet

Megint érdemes a legutóbbi, 33. tesztünk egy-egy példájára visszatérnünk néhány szó erejéig. Jegyezzük meg azonban mindenekelőtt: nem lehet okunk különösebb panaszra, hiszen – a 2020. január 8-ai állás szerint – igazából csupán két olyan kérdés adódott a 14-ből, ahol a helytelen válaszok kerültek többségbe.

tűzijátékvásár: a válaszok 53 százaléka a hibás (azaz a különírt) változatra érkezett. Nem is meglepő, tekintve, hogy mennyiszer látjuk különírva cégtáblákon, hirdetésekben. A szabály: 110.

San Franciscó-i: itt igazán drámai a helyzet. Csupán a válaszok 15 százaléka érkezett a helyes alakra, igaz, itt három hibás változatot is ajánlottunk mellé (s a példa jellegéből adódóan akár további hatot is belekeverhettünk volna). Több szabály érvényesül itt, nehézzé téve ezt a feladványt. Miért maradnak nagyok a kezdőbetűk, miért marad meg a különírás, miért használunk kötőjelet? – effajta kérdések kavaroghatnak pórul járt játékosaink háborgó lelkében. A szabályok: 217. b), 265. b), 152. c. És a toldalékoláskor miért lesz írásban is hosszú a szóvégi magánhangzó? A szabály: 216. a).

Szerencse, hogy fent van a szabályzat az interneten, nem kell annyit lapozgatni, ugye?

Van még egy adósságunk, a dudaszó – duda szó. A megfejtések elsöprő többsége az egybeírt változatra érkezett, és méltányoljuk ezt a logikát, sőt, alapesetben örülünk ennek a magabiztosan jó irányú nyelvérzéknek. Elismerjük egyúttal: övön aluli ütés volt részünkről, hogy ennek ellenére mind a két változatot elfogadtuk helyesnek. De miért tettük? Köznapi használatban a dudaszó mindenképp egybeírandó, nem is nagyon kell talán magyarázni, a jó öreg 110. szabálypontot húzhatjuk elő a kalapból. Azonban ha például nyelvészeti dolgozatban a duda szó eredetéről, nyelvtanáról, bármely nyelvi sajátságáról értekezünk, akkor már különírva emlegetjük szavunkat mint vizsgálódásaink tárgyát, ugyanis a duda ebben az esetben a szó-nak a főnévi minőségjelzője. (Az effajta írásművekben úgynevezett metanyelvi funkció érvényesül, azaz „nyelv a nyelvről” üzemmódban formáljuk a közlendőnket, ebből a helyzetből szólva építjük fel a mondanivalónkat, s ilyenkor, gondoljunk csak bele, minden egyes, a vizsgálat tárgyát képező szó képes alkalmilag főnévi minőségjelzőként viselkedni, az utolsó vakarcs névelő is, persze ilyenkor rendszerint eltérő betűtípusból szedik.) Még egyszer bocs az aljas beugratásért!

Még egy érdekesség: játékosaink a válaszok 22 százalékában az öt órakor-t két k-val írva fogadták el helyesnek…

Most pedig jöhet a legújabb teszt, s vele együtt a lazítás vagy a büntetés – kinek-kinek érdemei szerint.

A megoldások többnyire ellenőrizhetők helyesírásunk mértékadó forrásainak legfrissebbikében (Magyar helyesírási szótár. Budapest, 2017, Akadémiai Kiadó), vagy az abban szereplő párhuzamos példákból levezethetők. Segítenek a Manyszi tanácsadóinak a válaszai is, az e-nyelv.hu oldalon.

F. Gy.

Korábbi helyesírási tesztjeink megtalálhatók itt.