Pilóta (és/vagy nő?)

Tracey Curtis-Taylor
Tracey Curtis-Taylor - © Forrás: telegraph.co.uk
Hát már az is baj, hogy az emberfia nőnek születik? S ráadásként ötven felett is csinos harmincasnak néz ki. S mindezeken túl nem átall olyasmit tenni, amire az erősebb nem legtöbb példánya még álmodni sem merne. T. Szűcs József jegyzete.

Merthogy a napokban Tracey Curtis-Taylor Nagy-Britanniából egészen a földgolyó másik oldaláig, Ausztráliáig röppent. Sikerrel teljesítve azt a 21 ezer kilométeres utat, amelyet Amy Johnson 1930-ban megtett, s akinek tiszteletére erre az embertpróbáló kísérletre vállalkozott. Magam megsüvegelem a teljesítményt, akárcsak a világban sokan, de az ügynek nem az emberi és sportteljesítmény az igazán érdekes oldala, legalábbis most, számomra. Hanem az, hogy miként reagáltak a hír megszövegezésére az interneten azok, akik számon tartották az eseményt. Nos, a hölgyek többsége kikérte magának, s nemcsak megkülönböztetésnek, de egyenesen színtiszta szexizmusnak nevezte azt, hogy a hírben szerepeltették női pilóta megfogalmazást. Szerintük elegendő, sőt kívánatos lett volna egyszerűen pilótának nevezni a nem mindennapi sportladyt. Mások azt is megkérdőjelezik, hogy egyáltalán kapott volna akár néhány sort az ügy, ha a repdesést egy kifejezetten hímnemű pilóta hajtja végre. S nemcsak nők érezték szükségtelennek, sőt sértőnek, hogy a bátor pilótát nőként (is) aposztrofálták, hanem jó néhány férfi levélíró is.

Nem lenne baj ezzel a nálunk kissé műfelháborodásnak tűnő, ám angol-amerikai nyelvterületen létező érzékenységgel. Ha ennyire kerülni igyekeznek a nemi megkülönböztetés legártatlanabb árnyalatait is, nekünk nem baj, ám tegyék. Bajuk inkább nekik lehetne velünk. Egész pontosan például azokkal az ismert magyar férfiakkal, avagy évek óta pártpolitikai védelmet élvező megélhetési bábfigurákkal (politikusok?), akik végső soron a nőket amolyan korlátozott feladatokra alkalmas inkább homo, mint sapiensként emlegették nemrégiben hazánkban. Miközben a nevezetes pilóta(nő) egyedül szárnyalt cirka három milliárd férfit megszégyenítő bátorsággal egy ősrégi,1942-es géppel a légóceán ismeretlenjében.
S ennél is nagyobb baj, ami a történelmi újrarepülés, illetve célba érés előtt néhány nappal történt Európában, annak is egy (két, több) országában. Azokban az esetekben sajnos a gyengébb nem jó néhány szerencsétlen képviselője olyan megaláztatást, fizikai erőszakot szenvedett el, amely eseteknél egyszerűen megkerülhetetlen a nemek közötti különbségtétel. Még akkor is az, ha az elkövetőket, gyalázatosan viselkedőket, erejükkel visszaélőket, én nem férfiaknak, hanem valami egészen másnak nevezném…

– T. Szűcs József –








hirdetés