Picasso több korai festménye alatt újabb képek rejtőznek

Madrid – Picasso több korai festménye is újabb képeket rejt – állapították meg a barcelonai egyetem kutatói, akik röntgen- és infrasugaras vizsgálatoknak vetették alá a helyi Picasso-múzeum gyűjteményének hat alkotását.

A kutatók az 1881-ben Málagában született világhírű festő tanulóéveiből származó, 1895 és 1990 közötti munkákat tanulmányozták. A család ezeket az éveket La Corunában és Barcelonában töltötte, ahol Pablo Ruiz Picasso édesapja, a szintén festő José Ruiz y Blasco művészeti iskolákban tanított.

A ráfestésekkel elfedett képeken sokkal erősebben érezhető az apa művészetének hatása, mint azt a szakértők korábban gondolták – állapította meg a kutatás, amelynek eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra.

A Férfi boinával (baszk sapka) című alkotás alatt, amelyet Picasso 14 évesen festett, a műszerek két galamb sziluettjét mutatták ki. A galamb Picasso apja festészetének egyik fő motívuma, a galamb ábrázolása egyfajta apai örökségnek tekinthető Picasso művészetében – vélték a szakértők. Azt egyelőre nem tudják, hogy a most előbukkant eredeti képet melyikük festette.

Az Önarckép parókával című alkotást vizsgálva egy kalapos férfit ábrázoló kép bukkant elő. A feltételezések szerint ez is lehet önarckép, de nem kizárt, hogy Picasso barátja, Pompeu Gener látható rajta, akiről fennmaradt egy hasonló kalapos festmény ebből az időszakból.

A korabeli Barcelonát ábrázoló városkép töredéke tűnt elő a Josep Cardona i Furró portréja című kép vizsgálatakor, míg a Férfi El Greco stílusában című alkotás egy háttal álló férfit ábrázoló akadémiai tanulmányt fed.

A Carles Casagemas portréja című festmény okozta a legtöbb fejtörést a kutatóknak, ugyanis az alatta levő képet Picasso lefestette egy ólomfehérnek nevezett, ólomkarbonát-tartalmú festékkel, amelyen nem hatolnak át a műszerek sugarai. Ám a kép egy részén lepattogzott a fehér réteg, a szakértők pedig ezt a kis részt tanulmányozva úgy vélik, tájképet rejt a festmény.

José F. García, az analitikai kémiai tanszék kutatója szerint a másfél évig tartó vizsgálatok további információkat nyújtanak a korszakról, a művészről, munkái kulturális és földrajzi összefüggéseiről.

– MTI –








hirdetés