Az új évben is a régi lelkület a véradóknál

Ez az év sem telhet el úgy, hogy ne legyen lehetősége a vért adni vágyóknak arra, hogy segíthessenek. Alig hagytuk hátra az óévet, s ocsúdtunk fel az újban, a Napló székházában ennek ellenére szép számmal gyűltek össze az esztendő második napján is a segíteni vágyók csütörtökön.

Mivel egy vér­adással három élet is megmenthető, így 15 fő 45-nek adta meg a lehetőséget pár óra leforgása alatt. A jótékony cselekedet most sem maradt köszönet nélkül: az adakozók a debreceni páros mellé egy tábla csokoládét is kaptak.

Rendszeres vér­adó, s immár 68. alkalommal nyújtotta a karját Nagyházi Istvánné. A hosszúpályi lakos a tavalyi év utolsó napjaiban nem tudott elmenni a szervezett véradásra, azonban olvasta: a Napló-székházban van mód arra, hogy segíthessen. Nem gondolkodott hát sokat. – Úgy döntöttem, nem hagyom ki. Sok emberen tudok vele segíteni, így miért ne tenném? – mondta a Naplónak.

Csodálatos érzés

Ugyan újévi fogadalmakat nem szokott tenni, abban biztos, hogy az előttünk álló esztendőkben is, amikor csak tud, segít. A véradás ajándék: annak, aki kapja, de annak is, aki adja. Még mindig él az a szokás, hogy sms érkezik, amikor megmentünk egy életet.

„Amikor megkapom ezt az üzenetet, csodálatos érzés. Attól is libabőrös vagyok, ha csak beszélek róla”

– mondta végül Nagyházi Istvánné meghatottan.

LD

Borítókép: Tardyné Márti 27. alkalommal adott vért