Pénteken nem jó vetni, de kotlóst ültetni igen

Akt.:
A fekete macska lett kikiáltva „bűnösnek”
A fekete macska lett kikiáltva „bűnösnek” - © Illusztráció: AFP
Debrecen – A néphagyomány inkább a hét napjaihoz kötötte a hiedelmeket.

A magyar néphagyományban a péntek 13. mint baljóslatú szerencsétlen nap nem ismert. Ezt Magyari Márta, a Déri Múzeum muzeológusa mondta, amikor a napjainkban mintegy mágikus szám és nap kombinációjáról kérdeztük.

A szakember azzal folytatta, hogy a hét napjaihoz kötődő néphitbeli tevékenységeknek, előírásoknak gazdag a tárháza, de ezek a naptárbeli elhelyezkedésüktől függetlenek. A pénteki napot például általában nem tartották szerencsésnek, hiszen ez, a Bibliára utalva, Krisztus halálának a napja. A mezőgazdasági termelés során a nagyobb munkákat (szántás, vetés, aratás) nem is kezdték el ezen a napon. Más tevékenységekre nézve viszont kifejezetten ajánlott időpont volt, így például számos faluban azért ültették az asszonyok pénteken a kotlós tyúkokat a tojásra, hogy szerencsés legyen a kelés, a szaporulat.

Júdástól Lucáig

A 13-as számmal is ritkán találkozunk a hiedelmekben, mágikus cselekedetekben. Varázserejű számnak a 7 és a 9 számít.

Szerencsétlen, baljós előjelű napokat, amikor lehetőleg mindenféle tevékenységtől tartózkodni kell, számon tartott azonban a népi emlékezet is. Április elseje például azért szerencsétlen nap, mert akkor született az áruló Júdás, augusztus elseje pedig azért, mert az a paradicsomból való kiűzetés napja. S közismert a Luca-nap (december 13.) gazdag hagyományvilága, amikor a baj, a szerencsétlenség elkerülésére – elsősorban az asszonyokra vonatkozóan – mindenféle tevékenység, munka tiltva volt, s kölcsön se adtak semmit ezen a napon.

A 19. század második feléből maradtak fent azok a népi kéziratos feljegyzések, amelyeknek néhány példányát a Déri Múzeum néprajzi adattára is őrzi. Ez a Bécsi Biblia Thékából kimásolt írás az évben 45 szerencsétlen napot jelöl meg. Ezek közül csak kettő esik 13-ára.

A hét napjaihoz és a naptári napokhoz fűződő képzetek, hiedelmek a magyar néphagyományban tulajdonképpen függetlenek egymástól. A péntek 13., a szerencsétlen nap és a szerencsétlen szám összekapcsolódása új keletű, a néprajzi leírásokban ennek nincs nyoma – tájékoztatott Magyari Márta.

HBN


Egy kis babonakörkép

A Bibliában, illetve a kereszténység mellett számos más vallás szentírásaiban is megjelent a péntektől való félelem. Jézus keresztre feszítése, illetve Ábel megölése is erre a napra tehető, emellett az utolsó vacsorán is tizenhárman ültek és a Tarot-kártya tizenharmadik lapja a halál szimbóluma. New Yorkban az emeletek számozásánál a 12. után a 14. emelet következik, a 13. kimarad.

Érdeklődésünkre egy ezoterikus boltban elmondták, egyre népszerűbbek azok a tárgyak, amelyek a kívánt szerencsét el tudják hozni, vagy valamely eseményt segítenek elkerülni. Ilyenek például a Fatima kezesek, füstölők, szerencsét hozó kristályok, illetve a különböző állat formájú tárgyak. Egyébként a 13-as számmisztikailag szerencsés szám…


Fotó: AFP
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Amikor felkelek, mindig ügyelek rá, hogy elsőnek a jobb lábam érintse a talajt. Ha valamiért vissza kell mennem a házba, akkor leülök. Péntek 13-a van. Nem vagyok babonás, csak óvatos. Vagy ez mégis babona? És ti mennyire vagytok babonásak? Derítsétek ki! (Let's pla...
Régi szokások, hagyományok is táplálhatják a babonákat
Debrecen - A babona az emberiség kultúrájának egy nagyon ősi hagyománya. – Célja, hogy szavakkal, gondolatokkal, cselekedetekkel valamilyen változást idézzen elő a fizikai világban. Ilyen módon egy cselekménynek az eljátszása, leutánzása a hiedelem szerint segítheti az esemény bekövetkezését vagy...
Sokan számon tartják e napot
Debrecen - Amikor nem tudunk valamit megmagyarázni, akkor szívesen fordulunk a hiedelmek felé. A hiedelmeket egyféle általános jóslatként is jellemezhetnénk, amely hatással van a hétköznapi tevékenységeinkre. Posztós Réka pszichológus úgy véli, hogy az emberek szeretik azt érezni, hogy az élet do...