Példázat és etika

Dr. Lajtos Nóra irodalomtörténész Példázat és etika című Sánta Ferenc-monográfiájával
Dr. Lajtos Nóra irodalomtörténész Példázat és etika című Sánta Ferenc-monográfiájával - © Fotó: Magánarchívum
Debrecen – Új monográfia jelent meg Sánta Ferenc rövidprózájáról, debreceni szerzőtől.

– Lajtos Nóra Debrecenben élő irodalomtörténész, író, költő doktori értekezésének könyvvé formált változata látott napvilágot az óesztendő végén. A 330 oldalt, 635 lábjegyzetet és 267 szakirodalmat számláló monográfia első fele elméleti aspektusból közelít Sánta Ferenc rövidprózájának sokszínűségéhez: ez leginkább a szakmának szól. A Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent könyv második felének fejezetei azonban a novellák filmadaptációival foglalkoznak behatóan, fekete-fehér és színes fotókkal illusztrálva az olvasóbarát filmelemzéseket – tudtuk meg a szerzőtől (aki harmadik könyve megírásának idején az NKA és a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíjában részesült).

Sánta Ferenc (a pályanyitó Sokan voltunk című novelláját kivéve) leginkább a Húsz óra és Az ötödik pecsét regényeivel, azok filmes feldolgozásaival él az emberek emlékezetében. Az író rövidprózája eddig háttérbe szorult. Lajtos Nóra Példázat és etika című könyvét ekképp ajánlja Imre László, a Debreceni Egyetem professor emeritusa:

„Lajtos Nóra könyve a szó legszorosabb értelmében »hézagpótló«. Sánta Ferencnek, az elmúlt félszázad egyik legjelentősebb prózaírójának ugyanis méltatlanul csekély érdeklődést és megbecsülést szentel az utókor az elmúlt két-három évtizedben. Ennek egyik oka, hogy prózaírói tevékenysége váratlanul és indokolatlanul (máig alkotáslélektani rejtélyként) megszakad. A másik, hogy az 1980-as, 1990-es években fellépő új ún. posztmodern nemzedék nagyságai (Esterházy Péter, Nádas Péter stb.) tagadhatatlanul korszakváltást jelentő fellépése után Sánta jelentősége háttérbe szorult – főképpen szakmai körökben. Lajtos Nóra könyve most Sánta kisprózájáról ad pontos és élvezhető nyelven megírt elemzést, gondos fejezetekben térve ki a recepciótörténetre, sőt a film- és tv-feldolgozásokra is. Műelemzései igaz és szakszerű formában hozzák közel a 60-as évek irodalmi életét is. A kötet az iskolai irodalomtanításban is kiválóan felhasználható. Egy már-már feledésbe merülő értéket ment meg és tesz eleven értékké újra.”

HBN