Pánikbetegség – a szorongás csapdájában

Akt.:
Egy speciálisan felkészült pszichiáter vagy pszichológus tud segíteni a pánikbetegeken
Egy speciálisan felkészült pszichiáter vagy pszichológus tud segíteni a pánikbetegeken - © Illusztráció: AFP
Debrecen – A pánikbetegség hátterében többnyire valamilyen veszteség áll.

Erős szorongás, heves szívdobogás, végtagzsibbadás vagy -remegés, fulladás, hasmenés, és akár halálfélelem is jelentkezhet annál, aki pánikrohamot él át. A tünetek derült égből villámcsapásként érik a betegeket, akik többnyire nem is tudják, mivel állnak szemben. Mivel ezen panaszok akár szívinfarktusra is utalhatnak, sok esetben legelőször a sürgősségi orvos vizsgálja meg őket; majd miután kizárták a szervi bajokat, világossá válik: pánikrohamuk volt.

Fontos, hogy a beteg szakemberhez forduljon, a kezeletlen pánikbetegség súlyos következményekhez vezethet.” Morvai Szabolcs

Dr. Morvai Szabolcs, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Felnőtt Pszichiátriai Osztályának részlegvezető adjunktusa hangsúlyozta: a legtöbb pánikbeteg, aki szakrendelésen jelentkezik, általában már kétszer-háromszor járt a sürgősségin „téves riasztással”.

– A pánikbetegség egy olyan pszichiátriai lelki zavar, melynél a betegnek heves szorongásos rosszullétei vannak, de fájdalommal nem jár. Többnyire valamilyen veszteség áll a háttérben: egy családtag elvesztése, szakítás vagy például munkahelyi krízis. Olyan élethelyzetben jön elő, amikor az illető túl sok szorongásnak van kitéve. Sok esetben fiatal, életerős felnőtteket érint, akik a 20-as, 30-as éveikben járnak épp. Az emberek 4-5 százalékánál életében legalább egyszer előfordul pánikroham, ám pánikbetegségről akkor beszélhetünk, ha ezek a rohamok hetente többször jelentkeznek. Gyakran az illető már úgynevezett megelőlegezett szorongást is tapasztal, vagyis a gondolkodásában az dominál, vajon mikor lesz a következő rohama – fejtette ki a szakember.

A gyerekkorban gyökerezik

Morvai Szabolcs elmondta, a minket körülvevő hatások és problémák megélésének mikéntjét a szüleinktől tanuljuk el. – Az, hogy kinél milyen lelki zavar jelenik meg, sok esetben kisgyermekkorban egy szociális tanulásnak az eredménye. Sokszor már a pánikbeteg szüleinél is van valamilyen szorongásos zavar. Fontos, hogy a beteg szakemberhez forduljon, ugyanis a kezeletlen pánikbetegség súlyos következményekhez vezethet. Sokan inkább a pohár után nyúlnak, és az alkoholban keresik a megoldást – mondta, hozzátéve: a kezeletlen pánikbetegek jellemzően kerülik azokat az élethelyzeteket, amikor rohamuk lehet. Folyamatosan kísérőre szorulnak, mert félnek egyedül közlekedni. Depresszió is kialakulhat náluk, így az öngyilkosság veszélye is fennállhat. Mindez természetesen a mindennapi életükre is kihat, súlyos esetben már ki sem mozdulnak otthonról, a folyamatos szorongásos állapot pedig a testet is kikezdi, magas vérnyomás és gyomorfekély is jelentkezhet.

Szakemberhez kell fordulni

Jó hír azonban, hogy erre az uralhatatlan rosszullétre van megoldás. – Fontos tudni, hogy a pánikbetegség esetén nem elmezavarról van szó. A szorongásnak mindig van valamilyen lélektani alapja, valamilyen nehézség, amivel a beteg saját maga nehezen tud megküzdeni. Ez sok esetben valamilyen gyász, veszteség, gyermekkorban elszenvedett trauma, vagy akár a veszteségtől való félelem. Ahhoz, hogy a beteg ezzel szembenézzen, tudatosítsa és feldolgozza, pszichoterápiás kezelésre van szükség – mondta a szakember. Egy speciálisan felkészült pszichológus, pszichiáter vagy pszichoterapeuta irányított kommunikáción alapuló gyógyító eljárással tud segíteni, magyarul: a beteg beszélget, közben gyógyul.

– Pszichiáterhez fordulni még mindig komoly stigma. Az átlagember még mindig úgy gondolja, hogy aki elmegy egy ilyen szakemberhez, az alkalmatlan, veszélyes, bolond, képtelen megküzdeni a nehézségekkel. Személyes gyengeségnek gondolják – tette hozzá.

Nyugtatókat inkább ne!

A pszichoterápia mellett a pánikbetegséget gyógyszeresen is lehet kezelni, ez azonban akár veszélyeket is rejthet, ha nem a megfelelő szert alkalmazunk.

– Az első komoly csapda, amibe a beteg beleeshet, hogy nyugtatókat kezd szedni (Xanax, Frontin, Rivotril). Ezekkel a gyógyszerekkel az a gond, hogy habár jó a szorongásoldó hatásuk, gyorsan is hatnak, hat-nyolc óra után viszont kiürülnek a szervezetből, így a szorongás visszatér. „Hivatalosan ezeket a gyógyszereket legfeljebb három hónapig szedheti a beteg, az átlag magyar akár három évig is szedi” – vélekedik a szakember. Sajnos sok esetben úgy kezdődik a betegek kezelése, hogy fokozatosan le kell őket szoktatni ezekről – mondta. – A nyugtatók szedése a pánikzavarban akkor indokolt, ha a beteg a napi rendszerességű pánikrosszullétek miatt szinte teljesen „lebénul”. A gond, hogy a háziorvosok ezt első körben hajlamosak felírni, mert relatíve olcsó gyógyszerek, viszont fontos tudni, hogy a valóban hatékony gyógyszerek is olcsók, de csak akkor, ha pszichiáter írja fel. Ez magában foglalja, hogy legalább egy ülésre el kell jönnie a betegnek – tette hozzá. A pánikbetegségre bizonyos típusú hangulatjavítók jelenthetnek érdemi megoldást. – A nyugtató lenyomja a beteget, a hangulatjavítónak ezzel ellentétben nincs altató hatásuk. Két-három hétre van szükség, mire elkezdenek hatni. Ezek az úgynevezett SSRI (szelektív szerotoninvisszavétel-gátló), valamint az SNRI (szelektív szerotonin és noradrenalin visszavétel gátló) gyógyszerek, melyek tartósan szedhetők, nem alakítanak ki hozzászokást vagy függőséget.

– Vass Kata –


Túlterhelt az egészségügyi rendszer

Morvai Szabolcs elmondta azt is, hogy a pánikbetegségben a természetgyógyászat nem nyújt hatékony megoldást. Akadnak persze természetes szorongásoldók is, de sok a kuruzsló, aki könnyen halászik ebből a betegcsoportból.

– Sokkal egyszerűbb felkeresni egy természetgyógyászt, mint bemenni a helyi szakrendelőbe. Az ellátórendszer rendkívül túlterhelt, amit a betegek is érzékelnek. Magyarországon mintegy fele annyi pszichiáter dolgozik, mint amennyire szükség lenne. Körülbelül 800 pszichiáter szakorvos van, ha kétezer lenne, akkor is bőven találnánk magunknak pácienst – hangsúlyozta, hozzátéve, a pszichotreápiás segítség esetében a várólista és a limitált ülésszám sem segítik a betegek hatékony ellátását.

Elmondta továbbá, hogy tőlünk nyugatabbra már felismerték, hogy a pszichoterápiának nagyon nagy szerepe van abban, hogy az illető megőrizze a munkaképességét. Egy kezeletlen pánikbetegség ugyanis hetek alatt munkaképtelen állapotba teheti a beteget.

– Németországban az egészségügyre fordított pénz majdem egy százalékát teszi ki a pszichoterápia. A németek rájöttek arra, hogy ennyi forrást rá kell szánni arra, hogy a lakosság lelki problémáit gondozzák. Ha ugyanis ez elmarad, az kieső munkaórákat, valamint egyéb egészségügyi terheket okoz – fejtette ki.