Páncélcipelő nők

Szabó Magda: Az ajtó. Az előadás sajtófotózása
Szabó Magda: Az ajtó. Az előadás sajtófotózása - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Újabb Szabó Magda-­művet adaptáltak a Csokonai színpadára.

Emerenc és az írónő úgy egészítik ki egymást, mint két félgömb. Ahol véget ér az egyik személyisége, ott kezdődik a másiké. Erős véleménnyel vannak a másik olyan tulajdonságairól, amelyekkel maguk nem rendelkeznek, mégis irigyen vágynak birtokolni azokat. Két nagy formátumú nő – így vélekedik Szabó Magda Az ajtó című regényének főszereplőiről Naszlady Éva.

A Csokonai Színházban ma bemutatott darab rendezője úgy nyilatkozott: kettejük harca és „barátsága” nekünk is alkalmat és gondolkodni valót ad magunkkal kapcsolatban. Nem szándékom leszűkíteni a történetet a hatvanas évek szenvedéseire. A szenvedés az szenvedés. Sosem kellemes és nem jön jókor. Az ember jelzést kap, hogy miben rugalmatlan, miben feszül ellene a folyamatos áramlásnak. A szenvedés nagy tanítómester. Ahogy Emerenc mondja: megokosít, aztán a végén az ember annyira okos lesz, hogy azt kívánja, bárcsak buta lehetne megint.”

A teátrum közleményében a különös házvezetőnőt játszó Kubik Anna gondolatai is olvashatók: „Emerenc cipeli a páncélját, és abban találja meg élete értelmét, hogy másokat kiszolgál. Mindezt furcsa pokróc modorral teszi, mert védi magát és az érzelmeit. Van köztünk rokonság. Nekem is sok történetem van, és ha nem is vettem magamra ilyen hatalmas páncélt, azért néha én is úgy érzem, hogy elfogytak a könnyek belőlem.”

A debreceni teátrum legújabb színművében az írónőt Varga Klári, férjét Vranyecz Artúr játssza.

HBN








hirdetés