Palócesküvő a Skanzenben

Megnyitották az Észak-magyarországi falu tájegységet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban pénteken.

A Skanzen “nyolcadik csodájának” is nevezett Észak-magyarországi falu tájegység az Ipoly és a Bodrog közti terület több mint kéttucatnyi településének 19-20. századi paraszti kultúráját, építészetét mutatja be 38 épületen és 5000 tárgyon keresztül. Sólyom László köztársasági a megnyitón elmondta: a Skanzen sokkal több, mint egy idegenforgalmi látványosság, hiszen együtt van a tudomány és az élet, és sikerült egy-egy terület lelkét is megragadni. Az államfő emlékeztetett arra, hogy elnöksége elején részt vett egy másik, a Felföldi tájegység átadásán, most pedig – ahogy fogalmazott – elnökség egyik záróeseménye is szintén a szentendrei Skanzenhez kötődik. Hozzátette: a közben eltelt idő alatt, ahogy a Skanzenben is folyt a munka, ő is dolgozott és “produkált valamit”.

Egy palócföldi lakodalom koreográfiájával: ágyvitellel, kikéréssel, vőféllyel és lakodalmi menettel nyitották meg az Észak-magyarországi falu tájegységet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban pénteken. “Palóc Böske” és “Közönség Pesta” násza jelképezte, hogy a beruházást átadták a látogatóknak. A megnyitóra 1200-1300 ember jött el azokból a Borsod, Nógrád és Heves megyei településekről, – például Perkupáról, Noszvajról, Erdőhorvátiból, Márianosztráról, Domaházáról – ahonnan a tájegység házai, jellegzetes építészeti jegyei, a paraszti kultúra jellemző tárgyai a Skanzenbe kerültek. Most először egy határon túli, Szlovákiából származó magyar épület is helyet kapott a tájegységben.

Az árvíz miatt felértékelődött a Skanzen munkája – jelentette ki a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója. Cseri Miklós elmondta: az elmúlt hetek esőzései, árvizei miatt százszámra dőltek össze elmúlt idők építményei a térségben, a Skanzen azonban egy rezervátumként megismerteti a látogatókkal ezt a kultúrát. A szakember beszélt arról is, hogy napokon belül Felsőzsolca újjáépítésére felkért mérnökcsoport érkezik hozzájuk, hogy tanulmányozzák a tájegységre jellemző építkezés jegyeit.

Sólyom László köztársasági elnök az ünnepélyes megnyitón köszönetet mondott az árvízzel küzdő települések lakóinak az elmúlt hetekben tanúsított helytállásukért. Az államfő külön kiemelte: örül annak, hogy a szlovákiai Nemesradnótról is eljöttek az ünnepségre és hogy a település egyik épülete is helyet kapott a tájegységben. Sólyom László beszédében ismét utalt arra, hogy mások az országhatárok és mások a nemzetek határai.

– Független Hrügynökség –