Paksi erőmű – Lázár: az Európai Bizottság lezárta a kötelezettségszegési eljárást

Budapest – Az Európai Bizottság lezárta azt a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, amelyet a paksi atomerőmű felújításával kapcsolatban, a közbeszerzések ügyében indított – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Brüsszel két éve indított eljárást, a mostani döntés pedig azt jelenti, a bizottság nem vitatja Magyarországnak azt a jogát, hogy megállapodjon Oroszországgal az erőműépítésről és a hitelfelvételről – mondta.

Az Európai Bizottság döntése értelmében Magyarország nem sértette meg a közbeszerzési irányelvet a szerződés megkötésével – közölte, folytatva: a magyar kormánynak joga volt olyan szerződést kötni, amely a műszaki meghatározottságra tekintettel részben figyelmen kívül hagyja a közbeszerzési irányelvet. Akik az ügyben mást állítottak – például Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője -, azok “látványos vereséget szenvedtek” – fogalmazott Lázár János, aki szerint a 2014 óta az ügyben tucatnyi feljelentést tevő Jávor Benedeknek érdemes volna megfontolnia politikai pályafutása folytatását.

A miniszter mindezek alapján reális esélyt lát arra, hogy 2017-18-ban megkezdődjön a kapacitásfenntartással kapcsolatos építkezés. Hozzátette, Magyarország vállalta, hogy a beruházási érték 55 százalékában az EU közbeszerzési normáit alkalmazza. Közölte továbbá: lezárulóban van a tiltott állami támogatásról szóló vizsgálat is, ennek dokumentumait várhatóan jövő héten kapja meg a kormány.

Lázár János szólt a szerdai kormányülés gazdasági témáiról is, közte a minimálbér-emelésről, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, “menjen el a falig”. A tervezett minimálbér-emelés számaiból a kormány nem tud engedni – közölte, megjegyezve, az emelés nyugdíjakra gyakorolt hatását vizsgálják.

Az adócsökkentési, béremelési csomag költségvetési hatásait firtató kérdésre azt válaszolta: a növekedés számai miatt nem feltétlenül kell büdzsémódosítás.

Beszámolt arról is: a kormány decembertől 120 milliárd forintos keretből visszatérítendő támogatást biztosít – 10 százalékos önerő mellett – az ipari technológiával készült épületek és a magánszemélyek ingatlanjainak megújítására.

Lázár János bejelentette: döntött a kormány a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötéséről. Közlése szerint erre több megoldás is létezik, a kormány egy 29 kilométeres új vasúti pálya kiépítését részesíti előnyben, amely a Budapest-Cegléd-Szolnok vasúti vonal új nyomvonala is lesz. A beruházás nagyságrendileg 100 milliárd forintba kerül, a vonatok pedig 20 percenként járnának a vonalon, a menetidő 18-20 perc lenne a belváros és a reptér között – ismertette.

Elmondta azt is, jövő kedden felállítják az új mezőhegyesi nemzeti ménesbirtokot és mintagazdaságot, új igazgatóság és felügyelőbizottság jön létre. A kormány 1 milliárd forintot biztosít a működésre és 5 milliárdot a ménesbirtok és tangazdaság fejlesztésére.

Bejelentette azt is, 83 olyan kormányablak lesz, ahol az adóhivatal ügyeit is el lehet intézni. Jelezte: a kormányablak-építési program Szigetszentmiklóson ér véget februárban, a létesítményt a kormányfő fogja átadni.

Kitért arra is, hogy a mintegy 3200 helyi önkormányzat 3,5 milliárd forint támogatást kap az új települési kézikönyvének elkészítéséhez.

Lázár János tudatta: a gazdasági kabinet döntött arról, hogy a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként, hadifogolytáborként működtetett létesítményeket emlékhellyé nyilvánítja, illetve felújítja. Ez a recski nemzeti emlékpark teljes újjáépítését, továbbá a kistarcsai és ceglédi helyszínt érinti, a hortobágyi emlékhely pedig még vita tárgya – fejtette ki.

A Miniszterelnökség vezetője arról is beszámolt, hogy kulturális, művelődési, oktatási szerepet betöltő magyar házakat fognak létesíteni Kárpátalján, továbbá bérkiegészítő járadékot biztosítanak az ottani egészségügyben, oktatásban dolgozók mellett a közművelődési, önkormányzati dolgozóknak, a média munkatársainak.

Lázár János közölte a Kormányinfón, hogy kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról, annak adminisztratív terheiről, az üzembe helyezés és az üzemben tartás költségeiről. Kiemelte, hogy Magyarországon a többi visegrádi országban (V4) fizetendőhöz képest magasabbak például egy új autó üzembe helyezésének költségei. A miniszter jelezte, megfontolandónak tartja egy új KRESZ megalkotását is.

A vidékfejlesztési hivatal vezetésének leváltását azzal indokolta, hogy gyorsabbá, rugalmasabbá akarják tenni a pályázatok elbírálását.

A májusi és a csütörtöki budapesti digitális konferenciákkal kapcsolatban a tárcavezető azt mondta, az ötlet Klaus Mangold német üzletemberé volt, aki a kormány fizetett tanácsadója. Magyarország szeretne a V4-csoporton belül a digitális ipar kérdésével foglalkozó vezető ország lenni, ezért a téma kiemelt lesz a következő évek kormányzásában – jelentette ki.

Többen is kérdezték arról, hogy tavasszal Klaus Mangold gépével érkezett Budapestre Günther Oettinger digitális gazdaságért felelős EU-biztos. Válaszában kifejtette: Orbán Viktor kért találkozót a biztostól, és a kormányfő Klaus Mangoldot kérte meg, segítsen megszervezni Oettinger budapesti látogatását, akinek javasolták, jöjjön együtt Magyarországra Mangolddal. Az üggyel kapcsolatos híreket Lázár János úgy kommentálta: Jávor Benedek “próbál pitiáner bosszút állni a paksi bukása miatt”. Oettinger budapesti látogatásainak nincs köze korábbi – energiaügyi – biztosi munkájához, a kormánnyal nem tárgyalt a paksi erőművel kapcsolatban – jelentette ki.

Kérdésre azt is közölte: a kabinet nem tárgyalta az óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatot.

– MTI –








hirdetés