Paksi bővítés – Az NVB újabb népszavazási kérdések hitelesítését tagadta meg

Budapest – Újabb, a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdések hitelesítését tagadta meg keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a népszavazás kezdeményezője azt közölte az MTI-vel, hogy a Kúriához fellebbez az NVB döntésével szemben.

Az ötből egy kérdést Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője nyújtott be, kettőt Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője, kettőt pedig Ungár Péter, az LMP országos elnökségi tagja, valamennyien magánszemélyként.

Jávor Benedek kérdése úgy szólt: “Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?”

Az NVB tagjainak többsége ennek hitelesítését azért tagadta meg, mert a kérdést nem tartotta egyértelműnek, egyebek mellett azért, mert számukra nem világos, hogy az előnyben részesítésnek milyen területen – például a meglévő infrastruktúra megújításakor vagy az árszabályozásban – kell érvényesülnie. Patyi András, az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az energiastratégiát az Országgyűlés kötelező érvényű határozatban fogadta el, nem pedig törvényben. Emellett a döntés csak három évig kötelező az Országgyűlésre, a kérdés azonban ezen időn jelentősen túlmutat.

Jávor Benedek, az NVB ülése után közleményben jelezte, a Kúriához fellebbez a döntéssel szemben, mivel azt megalapozatlannak tartja.

Szél Bernadett első kérdése az volt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan új energiastratégiát fogadjon el, amely minden más energiatermelési megoldáshoz képest elsőbbséget ad a megújuló energiának?”.

Az NVB azért nem hitelesítette ezt a kérdést, mert a tagok többsége úgy vélte, nem egyértelmű, hogy az “elsőbbséget ad” kifejezés pontosan mit jelent, jelenti-e például azt, hogy egy eredményes népszavazás után az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a benzin- és dízelüzemű járművek betiltásáról. Patyi András megjegyezte: a kérdés látszólagos egyszerűsége ellenére számos további kérdést vet fel. A hitelesítés mellett érvelt Lovas András (KDNP), mert szerinte nincs a megtagadásnak oka.

A társelnök-frakcióvezető második kérdése úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány éljen a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló szerződésben foglalt jogszerű felmondás lehetőségével?”

A vitában Patyi András jelezte: már magából az alaptörvényből, a népszavazási törvényből, az NVB és a Kúria korábbi döntéseiből megállapítható, hogy a kérdés tiltott tárgykörbe tartozik, és szövegében sem az Országgyűlés döntését indítványozza. “A kérdés benyújtása messze van a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapvető követelményétől” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy “országgyűlési képviselőktől elvárható, hogy ismerjék a törvényt”.

Az NVB-tagok többsége a kérdés hitelesítését azért tagadta meg, mert az a kormány feladat- és hatáskörébe tartozó döntés megváltoztatását szeretné elérni, ugyanakkor népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben lehet kezdeményezni. Emellett nemzetközi szerződést érint, erről pedig nem lehet népszavazást tartani. Litresits András (MSZP) a hitelesítés mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy az alaptörvény szerint csak a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani, vagyis – mondta – magáról a felmondásról lehet.

Ungár Péter első kérdése a következő volt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse, hogy a megújuló energia lakossági használata minden más energiaforrást megelőzzön?”

Az NVB ezt azért nem hitelesítette, mert a többség szerint nem felelt meg az egyértelműség követelményének. Patyi András indítványában azt mondta, nem egyértelmű, az Országgyűlésnek milyen döntést kellene hoznia egy eredményes népszavazás után, ráadásul egy ilyen döntés a magyar energetikai infrastruktúra jelentős átalakítását vonja maga után, nemcsak műszaki, de gazdasági ismereteket igényel, ugyanakkor nem ad választ arra, hogy a konkrét energiatermelő módszerek közül melyiket és hogyan kell előnyben részesíteni.

A második kérdés úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a következő 50 évben atomenergetikai beruházás valósuljon meg Magyarországon?”

Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy eredményes népszavazás végrehajtása nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség végrehajtását érintené, még akkor is, ha nincs megjelölve az egyezmény vagy az azt kihirdető törvény. Emellett a népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdésben megfogalmazott 50 év ezen jelentősen túlmutat és azt a látszatot kelti, mintha a választópolgár 50 évre kötelező döntést írhatna elő.

A hitelesítést megtagadó határozatokat nem szavazta meg Bodolai László, az LMP delegáltja.

Az NVB egyhangú döntéssel nem hitelesítette azt a népszavazási kérdést sem, amely úgy szólt: “Egyetért-e ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy a devizaalapú kölcsönöket felvételkori árfolyamon kelljen elszámolni és visszafizetni?”

Patyi András a döntés előtt arra hívta fel a bizottság figyelmét, a kérdés nem egyértelmű, “egy kalap alá vesz” minden devizakölcsön-szerződést, holott azok eltérő jogviszonyokat szabályoznak. Emellett nem egyértelmű, hogy a kérdés milyen – a Magyar Nemzeti Bank vagy a folyósító pénzintézet által meghatározott – árfolyamot kíván figyelembe venni és vajon kiterjed-e a már megkötött szerződésekre, vagy csak a jövőben megkötendőkre.

A döntések nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

– MTI –