Osztrák elnökválasztás – Október másodikán tarthatják a megismételt második fordulót

Bécs – Október másodikán tarthatják az államfőválasztás megismételt második fordulóját Ausztriában – erősítette meg Christian Kern kancellár a keddi kormányülést követő sajtótájékoztatón.

Az időpontra Wolfgang Sobotka belügyminiszter tett javaslatot, amelyet a kormányülésen elfogadtak. Formálisan azonban még a parlament illetékes bizottságának is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy véglegessé váljon.

A kormány arról is döntött, hogy a választójogi változtatásokról szóló javaslatokat a megismételt forduló után vitatják meg.

Az elnökválasztás “döntőjét” az alkotmánybíróság múlt heti határozata értelmében kell megismételni, mivel a bírák helybenhagyták a szavazatszámlálás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványt.

Az osztrák közszolgálati média (ORF) beszámolója szerint a belügyminisztérium 11 hét alatt tudja előkészíteni a választást.

Sobotka korábban kezdeményezte, hogy a megismételt választásnál legyenek jelen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői is. Christian Kern kancellár azonban – keddi közlése szerint – nem támogatja, hogy nemzetközi választási megfigyelőket hívjanak Ausztriába, és ez politikai elemzők szerint is rossz fényt vethetne az országra.

Reinhold Mitterlehner alkancellár a kormányülést követően különösen fontosnak nevezte, hogy a választási bizottságok betartsák a szabályokat, és többször ne forduljanak elő olyan “technikai” hibák, mint a május 22-i második választási fordulón.

A most megismétlendő választáson szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt nyert, a voksok 50,35 százalékát szerezve meg, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert.

Az alkotmánybíróság múlt heti döntése szerint a húsz megvizsgált körzetből 14-ben vétettek a választási törvény ellen, legtöbbször azzal, hogy az illetékes személy jelenléte nélkül bontották fel a szavazólapokat tartalmazó borítékokat. A bejelentés szerint nagyjából 78 ezer szavazólap esetében állapítottak meg olyan szabálytalanságot, amely “lehetőséget nyújthatott a visszaélésre”.

– MTI –








hirdetés