Őszbe fordul az időjárás

Őszbe fordul az időjárás
© Fotó: Pixabay
Hajdú-Bihar – A nappalok még melegek, a hajnalok azonban már hűvösek, egyre erőteljesebb a harmatképződés. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrártangazdaságából.

Kitartott az évszakhoz képest meleg idő szeptember első dekádjában is, de már jelentősen mérséklődött a hőség. Az eseménytelen, csendes időben viszont csak kevés helyen hullott csapadék.

Az ország nyugatabbi részeihez képest a Tiszántúl északi felének időjárásában alig történt változás. A Dunántúlon erősen csapadékos, hűvös időt, néhány helyen árhullámokat okozó hidegörvény itt kevéssé éreztette hatását. A kánikulai napok megszűntek, a hét közepétől már mindenütt 30 fok alatt tetőzött a hőmérséklet, csapadék viszont csak kevés helyen hullott számottevő mennyiségben. Hajdú-Biharban a déli és nyugati vidékek kaptak 10-20 milliméter közötti csapadékot, a fennmaradó körzetekben fokozódott az aszály, mivel nagy területen maradt ezúttal is 5 milliméter alatt az időszaki hozam.

Segítette a leszáradást

Növényállományaink potenciális párologtatóképessége még mindig napi 3-5 milliméter körüli volt, ám főleg a sekély gyökérzetű zöldségféléknél, dísznövényeknél, repce- és korai gabonavetéseknél nem állt rendelkezésre ennyi víz a gyökérzónában.

agm_cKattintásra nagyobb méretben

Öntözés nélkül így ezekben a kultúrákban garantált a vízstressz és az azzal járó terméskiesés, valamint a friss vetések kelése is eltolódik, míg számottevő csapadék nem hullik. Másfelől a száraz, túlnyomóan napos idő kedvezett a kukorica és a napraforgó leszáradásának, az őszi gyümölcsök érési folyamatainak, valamint a betakarítási munkáknak. Sokfelé vált a középérésű árukukorica már most betakaríthatóvá, a rendkívül magas hőösszeg és a száraz idő miatt a szokásosnál mintegy kettő-négy héttel korábban.

Megindult a gyomosodás

Növényvédelmi szempontból a csapadékban szegény, alapvetően napos időjárás kevés kockázatot jelentett. A már erősödő – 10-14°C-os – éjszakai lehűlés és a bőséges reggeli harmat viszont a lisztharmat és a moníliás, illetve szürkepenészes gyümölcsrothadás terjedését segítette, valamint néhány levélkárosító gomba fertőzőképessége is erősödött. Ismét nagyobb számban kelnek a gyomnövények is az átmenetileg nedvesedő talajfelszínen: a melegigényes fajok már az őszi, tipikus „gabonagyomokkal” együttesen. Fejlődésüket a bőséges napfény és a mérsékelten meleg, késő nyári idő nagyban segíti, így a sekély talajművelés, különösen ott, ahol némi csapadék is hullott, erősen ajánlott.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring központ –