Összefogás a versenyképes agrárképzési rendszerért

Akt.:
Összefogás a versenyképes agrárképzési rendszerért
© Fotó: Derencsényi István
Hajdúböszörmény – Együttműködési megállapodás született az agrárszakképzés megerősítéséért.

  • – A föld szeretetét nem lehet megtanulni. Csak az tudja becsülni és értékelni igazán, aki beleszületett ebbe a környezetbe, aki látja az értékét – hangzott el egy rövid részlet Fekete István egyik könyvéből egy széchenyis, erdésztanuló diáklány tolmácsolásában hétfőn.
  • Aznap a földművelésügyi miniszter a helyi Széchenyi István mezőgazdasági középiskolában a környékbeli agrár­vállalkozókkal partnerségi együttműködési megállapodást írt alá a versenyképes munkaerő garantálása érdekében.
  • A föld szeretetét talán nem, de a művelését meg lehet tanulni, sőt meg is kell; és nem csupán azért, mert a következő években több tízezer új munkaerőre lesz szükség az ágazatban – árulta el Fazekas Sándor tárcavezető.
  • Azért is, hogy a pályakezdők szakmai felkészítése elérje a későbbi munkáltatóktól várt szintet. Ezt várja az együttműködéstől a megállapodást aláíró, jelenleg gyakorlati képzést lehetővé tevő 12 gazdálkodó szervezet is.

A hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, megyénk egyetlen agrárszakképzője – immár 80 éve – vonzó a megye, sőt a bihari térség számára is, s bár a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá tartozik, az intézmény kötelékét még szorosabbra kell fűzni a mezőgazdasággal – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hétfőn.

A tárca, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Széchenyi szakképző iskola együttműködési megállapodásokat írt alá az agrárszakképzés megerősítéséért azokkal a megyei agrárvállalkozásokkal, amelyeknél tanulói szerződéssel vehetnek részt gyakorlati képzésben a fiatalok.

Mik a teendők még?

Az elmúlt hat évben 50 ezer új munkahely jött létre a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, a következő években várhatóan hasonló nagyságrendben lesz szükség új munkaerőre”

– indokolta a földművelésügyi miniszter a megállapodás szükségét. Megtoldotta a következő kérdésekkel is mondandóját: „Hasznosítható tudást kapnak jelenleg a diákok? Magas szintű a képzés, mégsem tud mind elhelyezkedni?” Szerinte a jövő szakembereinek magas színvonalú iskolarendszerű képzése, a tudás megújítását szolgáló továbbképzések és a felnőttképzés folyamatosan megjelenő igénye, valamint a duális képzési rendszer kibővítése szorosabb együttműködést kíván az agrárszakképző iskolák és az őket körülvevő gazdasági-társadalmi környezet között. Ennek szellemében még májusban keretmegállapodást írt alá a NAK elnökével azzal a céllal, hogy a minisztérium fenntartásában lévő szakképző intézmények szakmai színvonalát fejlesszék. Egységes agrárképzési rendszert hoztak létre, és a tananyag-korszerűsítés eredményeként 15 új szakma várja a tanulókat az agráriumban.

– A mezőgazdaság fő célja, hogy megélhetést adjon a magyar családoknak, egyszersmind GMO-mentes, jó minőségű, a magyar ízvilágnak megfelelő, versenyképes termékekkel lépjen a piacra. Az ágazat hazai és nemzetközi versenyképessége viszont nagymértékben függ a szaktudástól, a szakképzés minőségétől, ezért az agrárképzés rendszerének a megújítása az agrár- és élelmiszer-gazdasági ágazat sajátosságainak figyelembevételével, valamint a duális képzés megerősítésével kell, hogy megtörténjen – mondta a miniszter.

fa-1

Fotó: Derencsényi István

Kiemelte: a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium magas színvonalon oktatja diákjait nemcsak a hajdúságban, de tagintézménye révén a bihari térségben is; Berettyóújfaluban sikerült újjáélesztenie az agrárképzést.

Versenyképesség

Molnár Magdolna Ilona iskolaigazgató is megerősítette, hogy sokan érdeklődnek az intézményük iránt, ahol 817 diák tanul és 35-féle szakmát oktatnak. Véleménye szerint igazi versenyképes tudást a duális képzés tehet lehetővé, ezért is szorgalmazzák, hogy minél több diákjuk (jelenleg 300) tanulói szerződéssel (35 gazdálkodó szervezetnél) vegyen részt gyakorlati képzésben.

Legyen hatékonyabb

A Balmaz-Sütöde Kft. százszázalékos foglalkoztatást kínál a náluk tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő diákoknak. 95 százalékuk sikeresen végez, de csak 5-10 százalékuk marad a szakmában – mondta Fülep Zsolt ügyvezető, aki szintén aláírta az együttműködést.

– Harmadik éve veszünk részt ebben a foglalkoztatásban azzal a céllal, hogy kineveljük a saját munkaerőnket.

Nagyon sok fejlesztésen vagyunk túl mind a versenyképesség megerősítése, mind a szakképzés támogatása, a munkaerő megtartása érdekében. Mi azt preferálnánk, ha a tanulók általános képzése után nálunk kapnák meg a szakképzést a diákok”

– fogalmazott.

Bodnár Lajos, a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője is úgy látja, most erőteljesebb az elméleti oktatás a szakképzésben, kevesebb a gyakorlati rész, így amikor kijutnak a diákok a tanműhelyből, sok mindenre rácsodálkoznak. A Béke immár 30 éve fogadja a diákokat, főállású szakoktatót foglalkoztat, emellett 80 férőhelyes kollégiumot is építettek azoknak a tanulóknak, akik távol laknak vagy hátrányos helyzetűek – ezt az iskola bérli.

– Fontos, hogy megismerjék a tanulók a technológiai újításokat az ágazatban, s olyan cégeknél gyakoroljanak, amelyek áldoznak ezekre a fejlesztésekre. A támogatásoknak pedig az ilyen fejlesztésekre kell fókuszálniuk, s hátha elérjük azt, hogy nem csupán a tanulók töredéke marad ott a gyakorlati helyen.

Barak Beáta


A legtöbb itt

Szabó Sándor, a NAK hajdú-bihari elnöke a tanulói szerződésekről szólva közölte: az elmúlt években „kitaposták már ezt az utat”, a megyében kötötték a legtöbb tanulói szerződést az ágazatban: a kamara évente 248 gazdálkodó szervezetnél 400 tanulószerződés gondozását látja el, illetve 240 tanuló szintvizsgáztatását szervezi meg.








hirdetés