Orvoselvándorlás: itt még nincs vészes hiány

Az egészségügyi dolgozók Nyugat-Európában többet kereshetnek, mint idehaza
Az egészségügyi dolgozók Nyugat-Európában többet kereshetnek, mint idehaza - © Illusztráció: Derencsényi István, archív
Hajdú-Bihar – A Klinika kellő súllyal bír itthon és külföldön ahhoz, hogy megtartsa szakembereit.

Évente ezer fő körül mozog azoknak a javarészt fiatal orvosoknak a száma, akik a külföldi munkavállalás mellett döntöttek. A szakma képviselői egyetértenek abban, hogy egy-két évtized múlva az orvoshiány drámai mértékeket fog ölteni. Az azonban országos szinten már most tapasztalható, hogy vannak betöltetlen, vagy 70 év feletti háziorvosokkal betöltött körzetek, és olyan kórházi osztályok, ahol teljesen hiányzik egy tapasztalt középgeneráció. Mindezeket tovább súlyosbítja az a tény, hogy körülbelül 26 ezer egészségügyi szakdolgozó hiányzik a rendszerből.

Ezelőtt 20-25 évvel leginkább a gyógyszercégek „szipkázták” el versenyképesebb fizetéssel az orvosokat. A szakdolgozók pedig a kicsivel könnyebb megélhetés reményében vállaltak munkát például áruházláncokban. A külföldi munkalehetőségek megjelenésével az elvándorlás iránya és mértéke változott meg, amelyre ez idáig sem a korábbi, sem a jelenlegi kormányzat nem tudott megoldást találni. Nyugat-Európa öregedő társadalma szakember hiánnyal küzd, és úgy tűnik, gond nélkül képes bármennyi jól képzett orvost, szakdolgozót foglalkoztatni. A hazai színvonalas képzés és az óriási terhelés igen jó szakembereket szül, akik a megfelelő nyelvtudás birtokában erős csábításnak vannak kitéve. Ha mindehhez még személyi vagy szakmai konfliktus is társul, mint az elmúlt hetek tömeges felmondásai esetén, valóban kevés az esély maradásra bírni őket. Az elvándorlás mértéke azonban eltérő megyék, illetve szakterületek szerint.

Érzik a megbecsülést

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ főigazgatója, dr. Édes István a Naplónak elmondta: a klinika az ország egyik legfontosabb betegellátó intézménye, és szinte minden egyes egészségügyi szakterület vonatkozásában az ún. progresszív betegellátás csúcsán áll. A legfontosabb gyógyító tényezőt, a humánerőforrást, orvosokat, szakorvosokat, egészségügyi szakdolgozókat azért tudja stabilan megtartani, mert érzik hazai és nemzetközi megbecsültségüket.


A balmazújvárosi polgármesteri hivatal ablakában hirdetésben toboroz orvosokat egy fejvadász cég | Fotó: Matey István A balmazújvárosi polgármesteri hivatal ablakában hirdetésben toboroz orvosokat egy fejvadász cég | Fotó: Matey István ©

– Ez a rezidensek esetében is tapasztalható, nagy számban jelentkeznek frissen végzett orvosaink az egyetem rezidensi programjaiba. Az ágazatban tapasztalt orvos és szakápoló hiánynak az országos átlagnál kevésbé vagyunk kitéve, egyrészt azért, mert az egyetem e területeken felsőoktatási képzést folytat, másrészt az intézmény földrajzi elhelyezkedése miatt is kevésbé tapasztalható az elvándorlási kedv. A fluktuáció a szakdolgozók körében kevesebb, mint öt százalék, de ebben az arányban szerepelnek a külföldi ösztöndíjasok, gyedes, gyesen lévő kollégák is. Természetes, hogy munkatársaink külföldi tanulmányokra, ösztöndíjakra mennek, de munkahelyüket megtartjuk, várjuk vissza őket és jelentős mértékben vissza is térnek. Ezen elvek következtében sem az egészségügyi szakdolgozóknál, sem orvosi, szakorvosi vonatkozásban nincs betegellátást veszélyeztető szakemberhiány.

Szentgyörgyi János, a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet sajtószóvivője közölte: működési stabilitásukat eddig nem veszélyeztette említésre méltó fluktuáció, és bíznak abban, hogy ez a jövőben is így marad. Vannak olyan szakterületek, amelyeken relatíve mutatkozik ugyan hiány – folytatta –, ám ennek oka inkább abban keresendő, hogy szűkösebbek a képzési keretek, az egyetemek és főiskolák nem bocsájtanak ki kellő számú orvost, szakdolgozót.

A kisebbekből a nagyobb felé

A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház főigazgatója, dr. Muraközi Zoltán hasonlóan nyilatkozott. – A elmúlt évben csekély számban, zömében szakdolgozók távoztak, akik ezt követően jellemzően más hazai egészségügyi intézményben helyezkedtek el. Mivel ez a szám bőven a normál létszámingadozás keretein belül van, fokozottan veszélyeztetett területünk nincs – reagált. Véleménye szerint nagyobb centrumokból külföldre mennek a dolgozók, a kisebb helyekről pedig a máshonnan eltávozottak helyére.

– Szöőr Beáta –


Lehetőség nélkül

Azokat, akiket a végleges kitelepülés okairól faggattunk, érthető módon nem szívesen válaszoltak. Nevük elhallgatását kérve, a főbb indokaik között szerepelt, a megfelelő anyagi feltételek hiánya mellett az is, hogy szakmájukban itthon nem láttak tovább „kifutási” lehetőséget. Magyarországon sokszor nem kapták meg a megfelelő szakmai támogatást, külföldön ellenben nem arra kell figyelniük, hogy másoknak megfeleljenek, hanem a nyugodt légkör és tudásközpontúság a meghatározó. Megfelelő tudás birtokában van lehetőség előrejutni, mely ugyan nem egyszerű, de egyszerűbb, mint kapcsolat nélküliként Magyarországon.

Marasztaló érzelmek

Dr. Duró Ildikó annak az orvos generációnak a tagja, amelynek jelentős hányada már külföldön kamatoztatja tudását, ő azonban itthon maradt, és háziorvosi szakvizsgával az 1170 lelkes Furtán dolgozik.

– Az általános orvosi diploma megszerzését követően, 5 évvel ezelőtt kerültem ide. Bármikor lenne lehetőségem arra, hogy külföldön vállaljak munkát, ami már csak azért is kézenfekvő lenne számomra, mivel a vőlegényem jelenleg Houstonban, az Egyesült Államok egyik legnagyobb kutatóintézetében orvos. A honvágy azonban őt is haza húzza, feladatának érzi, hogy itthon hasznosítsa a külföldön gyarapított tudását. Ezen kívül az általam végzett munka mennyiségét és a jövedelem arányát elfogadhatónak tartom, illetve a munkakörülmények, amelyeket magamnak teremtettem meg, jónak mondhatóak. Ha pedig mindez nem lenne elég indok, akkor az érzelmek azok, amelyek igazán maradásra bírnak: itt élnek a rokonaim, barátaim, itt nőttem fel, minden emlékem ideköt. Egy a kultúrám, egy a történelmem az itt élő emberekkel.









hirdetés