Országokon át bolyongó gyermekek

Akt.:
Országokon át bolyongó gyermekek
Országokon át bolyongó gyermekek - © Fotó: AFP
Debrecen – Közel négyezer kísérő nélküli kiskorút regisztráltak idén hazánkban.

Naponta ezrek lépik át illegálisan Magyarország határait, köztük mind több egyedül kószáló tinit, gyermeket látni. Velük mi történik hazánkban? – érdeklődtünk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) sajtóreferensétől. Záborszki Helga válaszából kiderült, a hatályos jogszabályok értelmében a kísérő nélküli kiskorúakat nem a menekültügyi hatóság befogadóállomásain, hanem a fóti és a hódmezővásárhelyi „gyermekvárosokban” helyezik el. (Hajdú-Bihar megyébe egyelőre nem kerültek – a szerző.)

Hová tűnt kétezer gyerek?

Azt már az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatközléséből tudjuk, hogy idén eddig 1855 főt szállásoltak el a Fóti Károlyi István Gyermekközpontban a Kísérő Nélküli Kiskorúak Gyermekotthonában és a Hódmezővásárhelyi Gyermekotthonban. Előbbiben a menedékkérő gyermekek, utóbbiban a menedéket nem kérők élnek.

Kiderült azonban, hogy a BÁH június 30-ig ennél sokkal több kiskorút regisztrált, szám szerint 3 ezer 779 főt. A különbség jelentős, sajnos azonban nem azért, mert ennyiszer sikerült az egyedül érkezett gyermekek családját megtalálni.

A családegyesítésért egyébként a menekültügyi hatóság kötelessége mindent megtenni. Munkájukban a Vöröskereszt segít.

Nem minden esetben cél azonban az egység helyreállítása, hiszen ha például családon belüli erőszak miatt menekült el a gyerek, akkor nem az szolgálja a kiskorú mindenek felett álló érdekét.

Elszöknek

Akkor mégis hová tűnnek a menekült gyerekek Magyarországon? – a kérdésre az EMMI válaszában találtunk magyarázatot.
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal napi adatszolgáltatása szerint 2015. július 27-ig a Károlyi István Gyermekközpontba január elseje óta 1826 fő kísérő nélküli kiskorút helyeztek el, közülük azonban mindössze 89 tartózkodik ténylegesen az intézményben. A többi gyermek engedély nélkül távozott a gyermekotthonból. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a „hiányzók” is elszöktek, s talán épp valahol Európában kóborolnak.

Tanulhatnak, dolgozhatnak

A minisztérium tájékoztatása szerint a kísérő nélküli kiskorúak jellemzően 14-17 éves fiúk. Többségükről elmondható, hogy eredetileg nem hazánkba akartak eljutni, hanem Németországba vagy Franciaországba, illetve más nyugat-európai országokba, gyakran az ott élő családtagjaikhoz, ismerőseikhez. A gyermekek kisebb hányada marad csak Magyarországon.

Aki viszont úgy dönt, hogy itt szeretne maradni, az tanulhat, dolgozhat, sőt, nemcsak 18 éves koráig gondoskodnak róla, mivel akár a 24 éves korig tartó utógondozásban is részt vehet, mint bármelyik állami gondozott.

Nem szokás kiutasítani

A külföldi kiskorúak gyámság alá kerülnek, helyettük gyámjuk intézi az ügyeiket, látja el törvényes képviseletüket.
Menekültügyi eljárásuk azonban néhány specialitástól eltekintve ugyanúgy zajlik, mint a felnőtt kérelmezőké – tájékoztatott a BÁH sajtóreferense. Tudatta, ügyeiket ugyan sürgősséggel kellene a hatóságnak lefolytatnia, a gyakorlatban azonban tőlük független okok miatt a döntések elhúzód(hat)nak.

Bár a hivatal ritkán részesíti automatikusan nemzetközi védelemben a gyermekeket, tény, csak kivételes esetben születnek elutasító döntések. Ha a családi egység nem állítható helyre, illetve az állami, vagy más gondoskodás nem érhető el az adott országban, akkor maradhatnak Magyarországon a fiatalok.

– Sz. Fabók Ágnes –








hirdetés