Örökség és emlékezet irodalmi barangolásokkal

Akt.:
Konyár – Az Országos Könyvtári Napok keretében két programon vehettek részt az érdeklődők.

  • Sinka István 1897. szeptember 24–én született Nagyszalontán.
  • A Sárrét költőjeként a köztudatba került Sinka a parasztság legelesettebb rétegéből, a bihari puszták világából került az irodalomba. Költészetének, írói munkásságának minden értéke a magyar örökség része – hangzott el a könyvtári napokon.

Galánfi András Kossuth-díjas népművész, a Népművészet Mestere, az MMA rendes tagja előadóestje a tavaly 120 éve született Sinka István költőnek állított emléket. Rendkívül népszerű volt a felnőtteket megszólító, monológ jellegű, a prózai részekre már-már ritmikusan felelő, dalbetétekkel tarkított előadás.

Az eseményen a résztvevők megismerhették a néphagyomány archaikus rétegeinek mesés értékeit, a régi magyar nyelv továbbélő, szép, veretes, ritka szavait. Rácsodálkozhattak a költő hiedelemvilágára, a régmúlt idők népi dallamaira, balladakincsére. Sokáig méltatlanul, nem a helyén kezelték Sinka István irodalmi munkásságát, ám a pásztorköltő 1990. március 15-én posztumusz Kossuth- díjat kapott. A mai Magyarországon mondatott ki az – egyúttal Konyáron is –, hogy Sinka István költészetének, írói munkásságának minden értéke a magyar örökség része – tájékoztatott Lisovszki-Tóth Anita, könyvtáros.
HBN