Örök sörök

Örök sörök
© Fotó: hirhatar.com
Olvasom, miszerint a csehek, akik kétségkívül a világ ínyenc fogyasztói közé tartoznak, egyre több alkoholmentes sört gyártanak. S aligha kiskertjeik locsolására használják. T. Szűcs József jegyzete.

Nem kétséges, ők igazán avatott, szakértő sörösök. S a cseh vitézek ezek alapján vállalják az alkoholmentest. Talán mert nem nézik le őket, ha azt kérnek, mint ahogyan az nálunk megesik. Utóbbinak egyébiránt van alapja. Magam szintén összeakadtam olyan sörnek nevezett löttyel, amely alkoholt nem tartalmazott, viszont komló helyett mintha marharépával, jobb esetben éretlen sárgdinnyével próbálták volna ízesíteni. Mindenesetre, annak a sörisszának, akit ilyennel hozott össze szerencsétlensége, hiába bizonygatnánk, hogy létezik igazi, teljes értékű, hibátlan aromájú alkoholmentes. Ha másnak nem, a cseheknek és nekem bízvást elhihetik. Ők több száz éve mesterei a szakmának. Magam ugyan csak úgy negyven évig ittam alkoholtartalmú italokat, ennek második felében leginkább csak sört. Viszont az utóbbi amolyan hobbim is volt. Ezért meglehetősen sok márkát megkóstoltam. Mindenesetre mióta jó tíz éve, akkor próbáltam ki, gyakorlatilag véletlenül, azt a menteset, amelyet jelenleg iszom, az alkoholost egyáltalán nem kívánom. Talán mert korábban is főként az ízéért szerettem. Így hiányérzetem sincs. Főként persze annak okán, mert ebben a fajtában minden benne van, ami a sört sörré teszi.

A magyar sörgyártás, a nagy gyártók különlegességeivel, s kis főzdék nehézségeket legyőző előretörésével talán most a kulturáltabb italkodás irányába ugyancsak tesz lépéseket. Magam drukkolok azért, hogy ebben a folyamatban az alkoholmentes sörök szintén helyet kapjanak. Nemcsak a mostanában divatos ízesített félig üdítő, félig sör italokra gondolok. Ezek leginkább a fiatalok körében arathatnak sikert. Üdítő, frissítő hatásuk nem kérdőjelezhető meg, s ez elsődleges szempont, amikor közeledik a nyár.

Viszont sörbarátként szívesen látnék, de leginkább innék további valóban sörízű, jellegű, zamatú itókákat. Amelyeket teljes értékűnek tekinthetünk az ital több évszázad alatt kikristályosodott, ez esetben kihabosodott jellemzőit illetően. S nem mellesleg nem csak az kezeli teljes értékű sörként, aki véletlenül vagy kíváncsiságtól hajtva egyszer megkóstolja, de a kereskedelem, a forgalmazás sem tekinti amolyan muszáj tételnek. Merthogy nem az. Legalábbis azok, amelyeket a jó hírű vagy arra törekvő gyárak kínálnak. Már ma is kapható néhány érezhetően eltérő karakterű alkoholmentes. Erős, testes, aztán jobb híján édesebbnek nevezhető fajta, meg enyhén kesernyés, s lágy, szinte semleges ízű. Ha létezik ilyen. Márpedig létezik. Mindazonáltal jócskán bővíthető a hazai ízválaszték.

Higgyék el nekem, s persze a cseheknek, hogy a jó alkoholmentes világos ugyanúgy vérré válik, mint a legbrutálisabb, nagyon magas alkohol tartalmú sötét sörkülönlegesség. Vérré, s persze valami mássá is. Vagyis abban szintén megegyeznek, hogy ha jók, egyformán megérik a pénzüket. Beleértve az éttermi, kocsmai mellékhelyiség esetleges gyakori használatának díját is.

– T. Szűcs József –








hirdetés