Orbán Viktor: zéró tolerancia az antiszemitizmussal és a romaellenességgel szemben

Orbán Viktor: zéró tolerancia az antiszemitizmussal és a romaellenességgel szemben
Berlin, 2012. július 23., hétfő (MTI) – A zéró tolerancia elvét hangsúlyozta az antiszemita és a romaellenes megnyilvánulásokkal szemben a magyar miniszterelnök a Focus című német hetilapnak adott interjújában, amely az újság hétfői számában jelent meg.

Orbán Viktor a Csatáry-üggyel kapcsolatban kijelentette: “Magyarország az európai jogi hagyományt követi”, amelynek értelmében “az emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el”.

Arra a felvetésre, hogy a hatalommal való visszaéléssel és az autokratikus kormányzási formákkal kapcsolatban Kelet-Európa “orbanizációjáról” beszélnek, a miniszterelnök elmondta: “a butaság ellen egy orvosság van”, a tanulás. “Közép-Európában” legitim választások által létrejött “erős demokráciák” működnek, a magyar kormány mögött pedig kétharmados parlamenti többség áll, “amelynek tisztességes létrejöttét senki sem vonta kétségbe” – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a kétharmados többség ellenére a társadalom megosztott, a miniszterelnök hangsúlyozta: több dolog köti össze a magyarságot, mint amennyi szétválasztja. “Egyetértünk abban, hogy a sikernek és a társadalmi elismertségnek a munkán kell alapulnia”, és egyetértés van abban is, hogy “mindenki felelős a saját sorsáért”. Továbbá “nem szeretjük, ha valaki külföldről beleszól az életünkbe” – fejtette ki Orbán Viktor az “Egy centet sem akarunk!” című interjúban.

Azzal kapcsolatban, hogy a kétharmados parlamenti többséget nem a társadalom egyesítésére kellene-e használni, elmondta: az új alkotmány elfogadása előtt minden felnőtt korú magyarnak küldtek egy kérdőívet, és az alaptörvény éppen azért “kevésbé liberális, mint a nyugat-európai” alkotmányok, mert “az emberek egyszerűen nem akarták”, hogy az legyen. Hozzátette: ugyanígy jártak el a szociális rendszer és a nyugdíjrendszer reformja során.

A miniszterelnök népszerűségének csökkenését mutató közvélemény-kutatási adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: egy kormánnyal sem elégedettek a választók Európában. “Nem is ígértem soha, hogy kolbászból lesz a kerítés” – mondta.

Hozzátette: azért harcol, hogy a gazdaság talpra álljon, és nem engedi meg, hogy “bankok és nagy szolgáltató cégek meglopják az embereket”. A népszerűségével pedig nem tud foglalkozni, mert “egy csata kellős közepén” nem közvélemény-kutatási adatokat kell elemezni, hanem harcolni kell.

A gazdasági válsággal kapcsolatban kiemelte: “nem Európa van válságban, hanem az euróövezet”, és az európai népeket “szoros kötelékek tartják össze, amelyek minden válságot kibírnak”.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarország akarja-e egyáltalán az eurót, Orbán Viktor kifejtette: a tizenhetek “rendkívül bátor” vállalkozásba kezdtek, nemzeti kompetenciák nemzetek feletti szintre helyezésével próbálnak gazdaságpolitikai, fiskális és politikai uniót létrehozni, Magyarország pedig “kivár és drukkol” nekik.

Hozzátette: “a közép-európaiak” az uniós csatlakozással kötelezettséget vállaltak az euróövezeti csatlakozásra, “de az euróövezet már nem az, ami 2004-ben volt”. Akkor még nem volt szó bankunióról, fiskális-, vagy politikai unióról, “ezért mindenkinek joga van az álláspontja átgondolásához”, a válasz pedig “a jelenlegi euróövezet sikerétől függ”.

Az IMF-fel kezdett egyeztetéssel kapcsolatban elmondta: “Magyarország 2010-ben rosszabb állapotban volt, mint Görögország”, jelenleg viszont nincsenek pénzügyi problémái. Ugyanakkor az államadósság finanszírozásához “csupán biztosítékképpen” szeretne egy hitelt, amelyet szükség esetén felhasználhat. “A német adófizetőktől egy centet sem akarunk! Köszönjük szépen, megállunk a saját lábunkon!” – fűzte hozzá.

Kifejtette: a magyar gazdaság az idén valószínűleg stagnál, vagy “talán egy kis pluszt hoz”. A kormány radikálisan csökkenti a munkát terhelő adókat, és megadóztatja a forgalmat és a fogyasztást. Magyarországnak jóléti társadalomból munkaalapú társadalommá kell válnia – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez “viharokat okoz és áldozatokat követel”, de nincs más esély a versenyképesség javítására és az adósság csökkentésére.

A gazdaság újraállamosítására vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta: egyes stratégiai területeken Magyarországnak “felétlenül ott kell lennie”. E területek közé tartoznak az energetikai vállalatok, az atomipar, a telekommunikáció, a felsőoktatás és a bankszektor, amely 70 százalékban külföldiek tulajdonában van. “Az én célom az, hogy a bankok 50 százaléka magyar kézben legyen” – mondta.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarország modern ország-e, kifejtette: “a jövőt azok nyerik meg, akik fejben már a jövőben élnek”, ugyanakkor “megéri mindent magunkkal vinni, ami erősebbé tesz”. A korona, a család és a kereszténység “fontos, de a legfontosabb a szabadság” – mondta, hozzátéve, hogy “a haza és a nemzet is a jövőhöz tartozik”, és nem szabad feloldódni egy “nemzetek feletti valamiben”, hanem meg kell őrizni a nyelvet, a kultúrát és a hagyományokat.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy nem zavarja-e, ha ilyen megjegyzések miatt nacionalistának nevezik, kijelentette: csak akkor, ha a kulturálatlanságot, kirekesztést és mások leértékelését kapcsolják a nacionalista jelzőhöz. “Én azonban hazafi vagyok” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: “Hiszek abban, hogy magyarnak lenni küldetés”.

MTI