Orbán Viktor 29 pontja

Orbán Viktor 29 pontja
29 pontos akcióterv részleteit ismertette hétfőn a parlamentben Orbán Viktor.

29 pontos akcióterv részleteit ismertette kedden a parlamentben Orbán Viktor. A kormány az új gazdaság és felelősségvállalás megalapozása jegyében bankadó bevezetését kezdeményezi, tárgyalásokat indítanak a közüzemi díjak emelésének befagyasztására és a hitelesek védelmében 2010 év végéig kilakoltatási moratóriumot kívánnak bevezetni. A miniszterelnök bejelentette, hogy nemzeti eszközkezelő társaságot hoznak létre, hogy a bedőlt hitelű lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosi körből.

Orbán Viktor jelezte, hogy a közszférában teljes telefon, gépjármű és bútorvásárlási stopot hirdet, az állami szervekhez költségvetési felügyelőket küldenek ki és csökkenti az állami cégek igazgatóságainak és felügyelő bizottságainak számát. Szintén az állami szférában bevezetik a bruttó 2 millió forintos fizetési plafont. Utóbbi kapcsán Orbán megjegyezte, hogy ez alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem kivétel. A kormány 16 százalékos egykulcsos adó bevezetését javasolja, és indítványozza a társasági adó 19-ről 10-ra csökkentését a kis és közepes vállalkozások esetében.

A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: a spekulatív kapitalizmus helyett a termelő kapitalizmus ideje érkezett el a világgazdaságban. Az adórendszerrel kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: eddig büntetőadózás folyt, amely teljesíthetetlen dolgokat követelt és mindenkit az adózás alóli kibúvásra kényszerített. Orbán szerint el kell érni, hogy ne érje meg megkerülni az adózást sem anyagi, sem erkölcsi értelemben, ezért életszerű, élhető és munkabarát adórendszerre van szükség.

Ennek keretein belül vezeti be a kormány a cégek nyeresége után fizetendő társasági adó 19-ről 10 százalékra csökkentését évi 500 millió forintos nyereség alatt a hazai kkv-k támogatása érdekében; illetve az egykulcsos – 16 százalékos – családi jövedelemadót. Ez utóbbit két év alatt vezeti be a kabinet, ezalatt 1,3 millió munkavállalót vonnak be az új adózásba és kivezetik az adójóváírás intézményét a rendszerből. További adóváltozás, hogy 10, a kkv-ket érintő kisadót szüntet meg a kormány; hogy bevezetik az adórendszeren kívüli kereset fogalmát – vagyis aki adózott jövedelemből, magánszemélyként munkát biztosít másnak, akkor annak már ne kelljen ezután adót fizetnie -, illetve hogy a vérszerinti, egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás és a gyermekekről való gondoskodás anyagi terhei kikerülnek az állami látókörön kívülre, vagyis ezek után nem kell sem illetéket, sem adót fizetni.

A bürokrácia csökkentése érdekében a beruházásokhoz szükséges jelenlegi 51 engedély egyharmadát eltörli a kabinet; a ma hatályban lévő egyszerűsített alkalmi foglalkoztatási rendszert hatályon kívül helyezik; a jövőben ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak nem kell vállalkozónak lennie; a szabad gyümölcspárlat készítés jogát visszaadják az embereknek. Ezen kívül az adományozást áfa-mentessé teszik; jelentősen egyszerűsítik a kistermelők élelmiszer-termelésének, -feldolgozásának és -értékesítésének szabályozását; a Széchenyi-kártya határát 50 millió forintra emelik és a jövőben beruházásra és pályázati önrészre is felhasználhatóvá teszik, illetve az uniós forrásokat radikális mértékben átvezetik a kkv-k javára.

Az intézkedések ellentételezése – a “kölcsönös felelősségvállalás bevezetése jegyében” – a kormány költségstopot vezet be az állami és költségvetési vállalatoknál, felülvizsgálják a közszféra bérkiadásait és a költségvetési kiadásokat az alapoknál és a minisztériumoknál, valamint a külső kiadásokat és a kiszervezéseket. Ezekkel összesen 120 milliárdot spórol meg a kormány a tervek szerint – mondta Orbán Viktor.

További újdonság a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb béren kívüli juttatások (szabadságmegváltás, titoktartási juttatás) megadóztatása 98 százalékkal és a havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafon bevezetése a költségvetési szférában. Ez utóbbinak az alkotmányos kereteit is megteremti a kormány – hangsúlyozta Orbán Viktor a szuverén intézmények, így az MNB kapcsán.

Az állam emellett bértömeg-gazdálkodást vezet be a közszférában, és egyben ezt 15 százalékkal csökkenti is, ez 48,2 milliárd forintos spórolást jelent a kormány számításai szerint. Az állami és költségvetési cégek igazgatóságainak számát a jelenlegi 100-ról 10-re csökkentik, vagyis a mostani 319 főről 60 főre csökken az igazgatósági helyek és 636-ról 450-re a felügyelő bizottsági tagok száma.

Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy kezdeményezik a pártokra jutó költségvetési támogatás 15 százalékos csökkentését még az idén; hogy költségvetési felügyelőket küldenek a bgazdálkodó intézményekhez; hogy telefon-, bútor- és gépkocsi-vásárlási és csere-stopot rendelnek el a közszférában; hogy nemzeti eszközkezelő társaságot hoznak létre, amely a bedőlt hitelű lakások használati jogát tárgyalással rendezi a korábbi tulajdonosok javára; és hogy bankadót vezetnek be a következő három évre. Ez utóbbi keretein belül a bankok, biztosító társaságok és lízingcégek költségvetési befizetéseit a jelenlegi évi 13 milliárdról 200 milliárd forintra emelik.
A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány fellép a bankellenes hangulat ellen, mert a kabinet szerint jól működő hitelrendszer nélkül nincs sikeres gazdaság. Éppen ezért a kormány tárgyalásokat kezdeményez a bankszektorral.

Végül a miniszterelnök négy szociális intézkedést jelentett be: csak forintalapú hitel esetén lehetne ingatlanra jelzálogot bevezetni; másodlagos élelmiszervizsgálatot hoznának létre, hogy “Európa élelmiszer-hulladéka ne áramolhasson Magyarországra”; moratóriumot rendelnek el a közüzemi díjakra; illetve december 31-ig kilakoltatási moratóriumot is elrendelnek.

– Független Hírügynökség –