Orbán: Magyarország készen áll a magyar-türk együttműködés új fejezetének megnyitására

Akt.:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. szeptember 3-án.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. szeptember 3-án. - © MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Budapest – Magyarország készen áll a magyar-türk együttműködés új fejezetének megnyitására – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában hétfőn.

Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit – mondta a kormányfő.

A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban – fűzte hozzá.

Az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására – mutatott rá Orbán Viktor.

Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat – jelentette ki. Megdőlt a régi világrend, amelynek dogmája szerint a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, hogy ott olcsó munkaerőt keressen. Az új világrendet alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg – mutatott rá Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök elmondta: 2010-es kormányra kerülése óta Magyarország nyitott a türk országok felé a kölcsönös tisztelet, a sajátosságok és realitások figyelembe vételével. Magyarország 2014 óta megfigyelő a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésének munkájában, 2017-ben pedig csatlakozási kérelmet nyújtott be a nemzetközi türk akadémiához, és ma már az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával.

DZSEJENBEKOV, Szooronbaj; ALIYEV, Ilham; ORBÁN Viktor; ERDOGAN, Recep Tayyip; MIRZIJOJEV, SavkatA Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Ilham Alijev azeri (b2), Nurszultán Nazarbajev kazah (b3), Szooronbaj Zseenbekov kirgiz (b4), Recep Tayyip Erdogan török (b5) és Savkat Mirzijojev üzbég államfő (b6), valamint Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára (b) a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülése előtt a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. szeptember 3-án. | MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A türk tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikában. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is – mondta a magyar kormányfő.

Orbán Viktor a tanácskozás témájával, a sporttal és ifjúsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a magyar állam 595 állami ösztöndíjat fizet a hat türk nyelvű ország Magyarországon tanuló fiataljainak, és ezt a számot emelni fogja.

A magyar Eximbank pedig 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a hat türk nyelvű országgal való gazdasági együttműködés, a befektetések fejlesztése érdekében – tette hozzá.

A tanácskozáson felszólalt Szooronbaj Zseenbekov kirgiz, Nurszultán Nazarbajev kazah, Ilham Alijev azeri, Recep Tayyip Erdogan török és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, valamint Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára is.

– MTI –