2020.05.07. 17:00
Nem kapnak pénzt az EU-tól a karácsonyfa-termesztők
Nem számíthatnak többé uniós forrásra a karácsonyfának szánt fenyő termesztéséből élő gazdálkodók, Brüsszel ugyanis nemrég úgy döntött, csak a földlabdás, élő fák után vehető igénybe a területalapú hozzájárulás.
Mohács, 2019. december 19. Érdeklõdõk cserepes fenyõfákat néznek egy mohácsi kertészetben 2019. december 19-én. Az élõ fenyõket a vásárlók karácsony után visszavihetik a kertészetbe, ahol cserébe levásárolhatják a fenyõ árának felét. MTI/Sóki Tamás
Forrás: MTI
Fotó: Sóki Tamás
A több száz érintett hazai termelő ugyanakkor nem marad támogatás nélkül, a kormány a hazai költségvetésből új konstrukció elindításán dolgozik – írja a Magyar Nemzet.
Kizárta a hagyományos karácsonyfa-termesztést a támogatható ágazatok köréből az Európai Bizottság (EB), így
a fenyőültetvények gazdái ettől az évtől kezdve nem vehetnek igénybe uniós hozzájárulást
– olvasható a Magyar Államkincstár honlapján. Brüsszel még tavaly döntött így, az EB állásfoglalása szerint ugyanis
nem jogosult területalapú támogatásra a karácsonyfa-termesztésre szolgáló terület, ha a fákat a szokásos módon kivágják, és gyökér nélkül értékesítik.
A döntés számos magyar gazdálkodót érint,
itthon ugyanis mintegy háromezer hektáron folyik kifejezetten karácsonyfa célú fenyőtermesztés.
Az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint az ágazat szereplőinek nincs okuk a kétségbeesésre, a tárca ugyanis a kieső uniós támogatás pótlására nemzeti forrásból biztosít hasonló kerettel úgynevezett csekély összegű (de minimális) támogatást. Az új konstrukció még kidolgozás alatt van, az azonban már most biztosra vehető, hogy
az összeget a karácsonyfa-ültetvények mérete, vagyis a hektárszám alapján számítják majd ki.
Az elmúlt évtizedekben jól kialakult rendszerré épült a fenyőfatermesztés hazánkban, a tevékenység több száz család megélhetéséhez járul hozzá. Az AM adatai szerint mintegy háromezer hektáron hétszáz termelő foglalkozik karácsonyfával, többségük családi vállalkozásban tevékenykedik. A legnagyobb hazai termőterületek Zalában találhatók, a megyében néhány település teljes egészében a fenyőfatermesztésre rendezkedett be. A Nagykanizsa melletti Surdon például minden család részben, vagy egészben ebből él, generációról generációra öröklődnek az ültetvények. A fenyőfatermesztéshez a megfelelő klíma és talaj mellett szakértelemre is szükség van, ráadásul hosszú távon megtérülő befektetésről van szó.
Ahhoz ugyanis, hogy például a manapság nagy népszerűségnek örvendő nordmann fenyő a piacra, és később egy család nappalijába kerüljön, akár 15 évnek is el kell telnie.
Ez idő alatt a megfelelő gondoskodás, a rendszeres kapálás, kaszálás mellett permetezni is kell a fenyőket, ami egyre nagyobb költséget jelent.
Az EB döntése abba az irányba terelné az uniós termesztőket, hogy a hagyományos vágott fenyő helyett a földlabdás típusra álljanak át. Ez azonban a piaci szereplők szerint a kereslet szempontjából nem túl megalapozott elvárás. Korábban sokan azért választották ezt a típust, mert hosszabb ideig friss maradt, a nordmann fenyő széles körű elterjedésével azonban ezt az előnyét is elveszítette. A földlabdás karácsonyfa szállítása, tárolása ráadásul számos vesződséggel jár.
Borítókép: Érdeklődők cserepes fenyőfákat néznek egy mohácsi kertészetben 2019. december 19-én.
