Önkormányzat 2014 – Választási kisokos

Önkormányzat 2014 – Választási kisokos
Praktikus kérdések és válaszok az október 12-ei önkormányzati választással kapcsolatban.

Az idei önkormányzati választásokat október 12-ére tűzték ki. Ezen a napon az ország 3177 településen választják meg – a korábbi évektől eltérően négy helyett öt évre – a települési vezetőket és a képviselő-testületeket, a választáson 8 millió 184 ezer választópolgár vehet részt. Voksolhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, valamint a magyarországi lakhellyel rendelkező uniós állampolgárok és bevándoroltak, menekültek, letelepedettek is. Hétfőn megkezdődött az ajánlások gyűjtése. Olvasóink megkeresése alapján gyűjtöttük csokorba a legfontosabb felmerülő kérdéseket és a rá adandó válaszokat.

Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket?

A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve a korábbi négy év helyett már öt évre választjuk.

Kik jogosultak részt venni a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán?

Magyarország Alaptörvénye alapján minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgárt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen (ez az úgynevezett aktív választójog). Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is. A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) a magyar állampolgárokat és a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat illeti meg. Nincs választójoga annak, akit a bíróság a választójogból kizárt bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt, vagy kiskorú.

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson?

Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár indulhat-e jelöltként az önkormányzati választáson?

Igen, amennyiben regisztrált, és szerepel a központi névjegyzékben.

A magyarországi lakcímmel rendelkező EU-s állampolgároknak kell-e regisztrálniuk, ha részt akarnak venni (választópolgárként vagy jelöltként) az önkormányzati választáson?

A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgároknak nem kell regisztrálniuk, automatikusan felkerülnek a névjegyzékbe.

Szükséges-e az adott településen lakóhellyel rendelkezni a jelöltté váláshoz?

Nem, a választópolgár bármely választókerületben választható, nem kell azon a településen laknia, ahol önkormányzati képviselővé, polgármesterré, főpolgármesterré jelölik.

Szükséges-e az adott választókerületben lakóhellyel rendelkezni ahhoz, hogy a választópolgár jelöltet ajánlhasson?

Igen, szükséges. Jelöltet csak az a választópolgár ajánlhat, akinek lakcíme a választókerületben van.

Mit értünk választókerület alatt az önkormányzati választás alkalmával?

Választókerület: a polgármester választása, illetve a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselőinek választása tekintetében a teljes település, a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület (egy településen belül több), a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a megye, de a megyei jogú városok, ill. a főváros nélkül, a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai választásának tekintetében a főváros.

Mi a szavazókör?

A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1500 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok leadhatják szavazataikat. Ennek címét az értesítő is tartalmazza. Minden településen legalább egy szavazókör akadálymentesített.

Mettől meddig gyűjthetik a jelöltek az ajánlásokat?

Ajánlást gyűjteni augusztus 25-étől szeptember 8-áig lehet.

Lehet-e több jelöltet ajánlani?

Igen, a korábbi önkormányzati választástól eltérően, de hasonlóan az országgyűlési illetve európai parlamenti választáshoz, egy választópolgár akár több jelöltet, illetve megyei listát is ajánlhat (de egy jelöltet, ill. megyei listát csak egyszer).

Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken?

A 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A képviselő-testület tagjainak száma 2, 4, 6 vagy 8 fő lehet, a település lakosságszámától függően. A választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselők száma. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

Mely szervezetek lehetnek jelölőszervezetek?

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett pártok, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezetek.

Mennyi bírságot kell kiszabni a vissza nem vitt ajánlóívek után?

A bírság összege minden – határidőben be nem nyújtott – ajánlóív után 10 000 forint. A legkésőbb a határidő elteltét követő napon 16.00 óráig benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után nem szabható ki bírság.

Hány települési képviselő választható a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken?

A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a képviselők száma: 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő, 10 000 lakosig 8 fő.

Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10 000-nél több lakosú településeken?

A 10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz. A válaszpolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A kompenzációs listák a kapott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot.

Hány képviselői mandátum osztható ki a 10 000-nél több lakosú településeken?

Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma: 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum, 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum, 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum. Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

Mennyi ajánlás szükséges az egyéni listás képviselőjelölt és az egyéni választókerületi jelölt indításához?

Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt a korábbi választásokhoz hasonlóan az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább egy százaléka jelöltnek ajánlott.

Hogyan választjuk a fővárosi közgyűlés tagjait?

Az októberben létrejövő közgyűlés tagja lesz a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester, valamint kilenc tag, akik a fővárosi kompenzációs listáról kerülnek a testületbe.

Hogyan választjuk a megyei közgyűlés tagjait?

A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet.

Mikor állíthat egy jelölőszervezet megyei listát?

Az a jelölőszervezet állíthat megyei listát, amely a megyében élő választópolgárok (ide nem értve a megyei jogú város választópolgárait) 0,5 százalékának ajánlását összegyűjtötte.

Hány tagúak a megyei közgyűlések?

A megyei közgyűlés tagjainak száma 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után egy képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-ret meghaladó minden további 30 000 lakos után egy képviselő, 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-ret meghaladó minden további 40 000 lakos után egy képviselő.

Van-e bejutási küszöb a megyei listák esetében?

Igen, a parlamenti választáshoz hasonlóan a bejutási küszöb az egyedül induló jelölőszervetek esetében 5%, két jelölőszervezet közös indulása esetén 10 százalék, kettőnél több jelölőszervezet közös indulása esetén 15 százalék.

Hogyan választjuk a polgármestert (főpolgármestert)?

A polgármestert a települések (a főváros) választópolgárai közvetlenül választják. Érvényesen szavazni kizárólag egy jelöltre lehet. Polgármester (főpolgármester) az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A polgármester-jelöltséghez mennyi ajánlás kell?

Polgármesterjelölt az, akit a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár, a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott.

Hány szavazólap lesz az önkormányzati választáson?

Nem megyei jogú város településeken: három szavazólap (települési önkormányzat, polgármester, megyei önkormányzat választása) Megyei jogú városokban: kettő szavazólap (települési önkormányzat, polgármester választása) Budapesti kerületekben: három szavazólap (kerületi önkormányzat, kerületi polgármester, főpolgármester választása)



Vivi, a nap szépe

Vivi fodrászként dolgozik. Szabadidejében ha teheti, szívesen áll a kamera elé.
tovább »






hirdetés