Ön irigy? Nem? Dehogyisnem!

Almási Kitti egy korábbi, debreceni előadáson
Almási Kitti egy korábbi, debreceni előadáson - © Fotó: Matey István
Debrecen – Az irigység mindenkire jellemző, nem olyan sajátosság, hogy lenne alóla kivétel, viszont az, hogy fel is vállaljuk, már jóval ritkább, hiszen nagyon nehéz beismerni. Pedig nem feltétlenül romboló vagy vállalhatatlan érzés, hanem akár hasznossá is válhat, attól függően, mit kezdünk vele – véli Almási Kitti, a népszerű pszichológus, aki a Naplónak adott interjúban azt is elárulta: telt házas előadásain már messze nem úgy izgul, mint régebben.

Irigység, kibeszélés és rosszindulat – nem éppen a legszimpatikusabb emberi tulajdonságok, ám kétségtelenül jelen vannak a mindennapi életünkben, s valljuk be, nemcsak másokban, hanem önmagunkban is. Dr. Almási Kitti, hazánk egyik legnépszerűbb pszichológusa legújabb könyvében ezeket a témaköröket fejti ki, és arra világít rá, hogyan kezelhetjük jól ezeket a jelenségeket. A szakember a közelmúltban a telt házas Lovardában tartott előadást, mely előtt volt néhány perce a Napló kérdéseire is válaszolni.

Izgul még az előadások előtt, vagy ez már rutinosnak mondható?

Rutinosnak mondható olyan szempontból, hogy már messze nem úgy izgulok, mint régebben. Ám azért mindenképpen van bennem felelősségérzet a közönséggel kapcsolatban. Vannak helyek, ahol jobban, vannak, ahol kevésbé izgulok. Debrecenben például kevésbé, mert úgy vettem észre, értik az emberek azt a nyelvet, amit beszélek.

Az előadás témája pedig a legújabb könyvéhez kapcsolódóan az irigység. Mennyire jellemző az emberekre, hogy irigyek?

Ez egy olyan dolog, ami mindenkire jellemző, nem egy specifikum, hogy lenne alóla kivétel. Viszont az, hogy az irigységet fel is vállaljuk, az már jóval ritkább. Arról szól részben az előadás és a könyv is, hogy mennyire nehéz ezt beismernünk.

Ám ez nem feltétlenül egy nagyon romboló vagy vállalhatatlan érzés, hanem akár hasznossá is válhat – attól függ, mit kezdünk vele.”

Az irigység témája akár a magánrendeléseken is előjön?

Azzal azért ritkábban keresnek meg, hogy valakit konkrétan az irigység zavarna. Ám volt egy olyan hölgy, akinek az volt az elsődleges megoldandó problémája, hogy miként szabadulhat meg ettől az érzéstől, mert nagyon szenvedett tőle. Az viszont már gyakrabban fordul elő, hogy valaki a munkahelyen nem tud érvényesülni, mert mindig azt látja, hogy mások jobb helyzetben vannak. Vagy például előfordul, hogy valaki a társa sikereire irigy. A nőkkel való munkában gyakran szóba jön a szépség, másoknak a vonzerejére való irigység is. A férfiak pedig más férfiak gazdasági sikereire szoktak jellemzően irigykedni.

Egy ideje már vlogot is indított. Mennyire sikeres ez a fajta kommunikáció?

A tizenéves lányaim motiválták ezt az irányt. Teljesen igazuk van abban, hogy egy-egy ilyen videóüzenettel pillanatok alatt lehet eljutni akár több ezer emberhez. Nyilván ennek megvannak a korlátai is. Hátránya például, hogy nem mindenki érti, de azért bízom benne, hogy egy idő után főként azok követik, akik értik ezt a nyelvet. Év elejétől indítottam, és úgy látom, egész jól működik, sok pozitív visszajelzést kapok ezzel kapcsolatban. Az az izgalmas inkább ebben, hogy mi az a videó, amit sokkal többen néznek meg, mint mást. Mi az a téma, ami a legtöbb embert foglalkoztatja.

És a tapasztalatok alapján, mi az a téma, ami leginkább érdekli az embereket?

Azt gondoltam, hogy az általános témákat nézik a legtöbben, például a minket gyengítő és erősítő körülményekről, emberekről szólót. A legtöbbet nézett videó azonban arról szól, hogy miért ragaszkodunk akkor is valakihez, ha nem kellünk. Amikor egyfajta kapaszkodó állapotban vagyunk a párkapcsolatunkban. Ezt a témát nagyon sokan magukénak érezték, tízszer annyian nézték meg, mint egy átlagos videót.

Sok helyen látjuk, halljuk, hogy a lelki egészségünk alapja a megfelelő önismeret. Ehhez terápiára van szükség?

A terápia jellemzően egy konkrét betegségre, tünetegyüttesre, problémára vonatkozik, melyen célzottan kell dolgozni.

Az önismereti munka általánosabb jellegű. Ahogy a szó is mutatja, arra vonatkozik, hogy minél több oldalról belenézzünk a tükörbe, meglássuk magunkat.”

Ezt csoportban tartom a leghasznosabbnak, így sokkal intenzívebb, sokkal több területre lehet rálátni, igaz nem olyan mélységekben, mintha egyénileg foglalkoznánk vele. De ha az a kérdés, hogy szükség van-e ehhez szakemberre, akkor a válasz: igen, mindenképpen.

Kívülállóként úgy látom, egyre többen nyitnak afelé, hogy a lelki egészségükkel foglalkozzanak.

Igen, ez tényleg így van. Nem azt mondom, hogy már nincs meg az az attitűd, hogy van, akinek pszichológushoz járni ciki, de köszönhetően annak, hogy a cégek ma már elősegítik az önfejlesztés lehetőségeit, már nagyon sok felső- és középvezető jár pszichológushoz nyíltan vállalva. Ezek pedig bontják a tabukat. A felvilágosultak körében pedig kifejezetten pozitívumnak számít, ha valaki erre időt és energiát fordít.

– Vass Kata –


Az igazi szerelemnek nem kell és nem is lehet megálljt parancsolni
Debrecen - „Ha hisszük, ha nem, a plátói kapcsolattól az egyéjszakás kalandon át a házasságig bármi lehetséges.” Több magyarázata is lehet annak, miért akarunk olyan egyénnel kapcsolatot létesíteni, akinek párja van. Lévai Lívia párkapcsolati tanácsadó szerint a hátterében állhat a párkapcsolat...

Mindennek hangot kell adni, a problémákról beszélni kell!
Debrecen - A lecseréléstől való félelem számtalanszor szülhet féltékenységet. A Föld legnagyobb ragadozói közé sorolhatjuk magunkat, ebből adódóan tagadhatatlan, hogy van bennünk némi önzőség: amit egyszer megszereztünk, azt nem szeretnénk elveszíteni, elengedni. Mind tudjuk, hogy a párkapcsolato...