Ombudsman: visszásságok a kéményseprőipari közszolgáltatás szabályozásában

Budapest – Visszásnak találta a kéményseprőipari közszolgáltatás szabályozását, az alkalmazott joggyakorlatot és a közszolgáltató eljárását Székely László alapjogi biztos, aki ezért felkérte a belügyminisztert, hogy kezdeményezze a szabályozás átfogó módosítását – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel.

Mint a közleményben olvasható, az alapvető jogok biztosához folyamatosan érkeztek – többségében a főváros különböző kerületeiből – a kötelező kéményseprőipari közszolgáltatást, illetve az azzal kapcsolatos eljárást sérelmező beadványok. A panaszosok legtöbbször azt nehezményezték, hogy elmaradt a szolgáltatás, vagy a szolgáltatási díjat olyan kéményekre is kivetették, amelyeket bizonyíthatóan nem is használnak, valamint, hogy sokszor felesleges munkálatok elvégzésére kötelezi a tulajdonosokat, ami ellen nincs jogorvoslat.

A kéményseprőipari tevékenység gazdasági jellegű, azaz az elvégzett munkáért a szolgáltató ellenértéket követelhet. A szabályozás viszont a közszolgáltatónak nem biztosít olyan jogokat, amelyek túlterjednének a gazdasági tevékenységen, és nem ruházza fel a szolgáltatót hatósági jogkörrel, ilyen jog nem a kéményseprőt, hanem a tűzvédelmi, illetve építésügyi hatóságokat illeti meg – állapította meg az alapjogi biztos.

Az ombudsman jelentésében rámutatott arra, hogy a szolgáltatásnak, a nyilvántartásnak, a sormunka ütemezésének és a díjak megállapításának jogalapja csakis az égéstermék-elvezetők pontos, életszerű definíciója lehet, ezért az önkényes jogalkalmazás megelőzésére a különböző kéményfajták pontos, életszerű meghatározását sürgette.

Székely László különösen fontosnak tartja a tartalékfűtés célját szolgáló és a használaton kívüli égéstermék-elvezető elhatárolását, a funkciójuknak megfelelő pontos fogalommeghatározást, ami lehetővé tenné a panaszokban is megfogalmazott anomáliák feloldását.

Az ombudsman szerint a tulajdonos rendelkezési jogát csak az élet, az egészség és testi épség megőrzésével összefüggésben lehet korlátozni, és ilyen veszélyhelyzet lehetősége a használaton kívüli, illetve nem üzemelő kémények esetében fel sem merülhet. A jelenlegi jogi szabályozás viszont önkényes jogalkalmazásra ad módot a monopolhelyzetben lévő szolgáltatónak, amely – mert neki ez a jövedelmezőbb – nem fogadja el annak igazolását, hogy egy kéményt nem használnak és arra is kiveti a szolgáltatási díjat.

Az ombudsman szóvá tette azt is, hogy a hatósági eljárás szabályait az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság csak a közszolgáltató kezdeményezésére indított eljárásokban alkalmazza, és az ingatlantulajdonos által kezdeményezett hatósági eljárások lefolytatása helyett – a tényállás tisztázásának a mellőzésével, a kifogásolt szolgáltatói nyilatkozatok kritika nélküli elfogadásával – a panasztörvényre hivatkozó egyszerű tájékoztató levéllel zárja a vitás ügyeket. Ehhez a levélhez pedig nem fűződik joghatás, ami azt is jelenti, hogy a további jogorvoslati lehetőség is ki van zárva.

Székely László vizsgálata során megállapította, hogy a hatályos törvényi és rendeleti szabályozás, az alkalmazott joggyakorlat, illetve a közszolgáltató eljárása a jogbiztonság követelményével, a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való joggal összefüggő visszásságot okoz.

Ezért az alapjogi biztos felkérte a belügyminisztert, hogy kezdeményezze a kéményseprőipari közszolgáltatás szabályozásának átfogó módosítását, amely megteremti annak összhangját az alaptörvény rendelkezéseivel. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága vezetőjét pedig arra kérte, intézkedjen, hogy a tűzvédelmi hatóságok az ügyfelek által indított hatósági eljárásokban is biztosítsák a jogorvoslathoz való jog érvényesítését.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés