Ombudsman: súlyosbodtak a problémák az oklevél nélküli pszichológiai tanácsadók miatt

Budapest, 2012. július 17., kedd (MTI) – Szabó Máté ombudsman szerint súlyosbodtak a problémák amiatt, hogy Magyarországon olyanok is végezhetnek pszichológiai tanácsadást és terápiát, akiknek nincs pszichológusi oklevelük.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében felidézte: az ombudsman már 2009-ban megállapította, alapvető jogokat sért, hogy Magyarországon olyanok is végezhetnek pszichológiai tanácsadást és terápiát, akik nem rendelkeznek pszichológusi oklevéllel.

Szabó Máté három éve a Magyar Pszichológiai Társaság panasza nyomán indított vizsgálatot a helyzet tisztázására. A társaság panaszában azt írta, hogy Magyarországon a pszichológiai tanácsadók gyakorlatilag szakmai ellenőrzés nélkül, szabadon működnek, néhány hetes, legfeljebb pár hónapos oktatásban részesülő pszichoterapeuták, lélekgyógyászok nyújthatnak térítés fejében “szolgáltatást”.

A közlemény szerint a szervezet akkor azt hangsúlyozta, s a közelmúltban a szakma több jeles képviselője szögezte le ismét: a pszichológiai tanácsadás, illetve a pszichoterápia gyakorlása magas szintű szakmai felkészültséget igényel, egyetemi tanulmányokat, majd arra ráépülve bizonyos esetekben többéves szakképzést és gyakorlati képzést kíván meg, s az a megfelelő hozzáértés és gyakorlat nélkül “veszélyeztetheti a páciensek lelki egészségét”.

Az akkori egészségügyi miniszter a biztos megkeresésére azt a választ adta, hogy az egészségügyi tárca illetékességi körébe kizárólag azok a pszichológusok tartoznak, akik az egészségügyi ellátórendszer keretében végzik a tevékenységüket. Szerinte így a pszichológusok jogi helyzete és a feltételek köre megfelelően rendezett volt.

Az ombudsman azonban úgy látja, a probléma azóta jelentősebb lett, és új megközelítést igényel az, hogy egészségügyi intézményeken kívül is érvényesüljenek a szakmaiság követelményei. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nincs olyan érvényes, a pszichológus szakmára vonatkozó átfogó szabályozás, minőségbiztosítási rendszer, mint amilyen például az egészségügyben foglalkoztatott orvosok, illetve szakdolgozók esetében létezik.

Jelentős probléma az is, hogy nincs kötelező tagsággal működő és a megfelelő színvonalú tevékenységet garantáló szakmai kamara – ismételte meg három évvel ezelőtti vizsgálatának következtetéseit az alapvető jogok biztosa.

MTI