Olvasói reagálás: ne fosszuk meg a nőket a nőiességüktől!

Olvasói reagálás: ne fosszuk meg a nőket a nőiességüktől!
© Fotó: Matey István
Debrecen – A múlt hét pénteken megjelent Gyorsítanák a döntéseket című újságcikkre reagálok: író vagy írónő? Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem bántja a fülemet és a nyelv­érzékemet, ha egy nőt nem nőnek neveznek.

A Napló szeptember 1-ei számában a 4. oldalon olvastam, hogy „Idén október 5-én Szabó Magda (1917-2007) születésének 100. évfordulóján lepleznék le a Kossuth-díjas író, költő, műfordító szobrát a Kossuth téren.” (A Hajdú Online a cikket augusztus 31-én publikálta Nagylelkű debreceni polgárnak köszönhetően szobra lesz Szabó Magdának címmel – a szerk.). A fénykép aláírása pedig: A főtéren üldögél majd a halhatatlan író…

Én például Jókai Mórt nevezném írónak, Petőfi Sándort költőnek, Makai Imrét műfordítónak, Szabó Magdát pedig írónőnek, költőnőnek, műfordítónőnek.

Ha van énekesnő, táncosnő, színésznő, űrhajósnő stb. szavunk, akkor miért nem az odaillő szavakat használják egyesek időnként a rádióban, televízióban és az újságban?

Ez – szerintem – helytelen „férfiasítása” a nőknek.

Ezért azt javaslom, hogy a jövőben ne fosszuk meg a nőket a nőiességüktől. Használjuk csak bátran az írónő, költőnő, műfordítónő szavakat!

– Magi Zsolt László, Debrecen, ny. főiskolai nyelvtanár –


A szerkesztő megjegyzése

Talán éppen Szabó Magda példája nem támasztja alá levélírónk kifogását, ugyanis egy, a Csokonai Színházban róla rendezett beszélgetésen Térey János író úgy fogalmazott: Apróság, de mindig visszautasította, ha „női írónak” nevezték, mondván, csak irodalom van – és írók. Az eseményről tudósító kollégánk szerint emellett az is elhangzott, hogy Szabó Magdát kimondottan irritálta, ha írónőnek titulálták.








hirdetés