Olvasói levél: Vasárnap zárva

Olvasói levél: Vasárnap zárva
© Illusztráció: Molnár Péter
Megírom címmel jelent meg portálunkon június 19-én Kukely Mihály írása az áruházak vasárnapi zárva tartásáról, mely igen nagy visszhangra talált, ezzel kapcsolatban íródott a következő olvasói hozzászólásunk is.


Én is megírom…

Mert kikívánkozik. Elfogulatlan véleményként, hisz nem vendéglátásból élek. Kikívánkozik, hogy ne fessünk teljesen hamis képet a hajdúszoboszlói vásár nélküli vasárnapokról. Mert ugyan vásározni nem, de vásárolni igenis lehet. Igaz, nem a Kukely Mihály által említett „élelmiszer-áruházlánc” üzleteiben. Hanem több, kisebb, családi üzemeltetésű és családias hangulatú boltocskában. Némelyike éjjel-nappal nyitva tart. Igaz, ott nem lehet 420 forintból 70 dkg kolbászt venni, mint a multiknál. (de legalább húsból van), és 30 darab kifli vagy zsömle árát se biztos, hogy fedezi az említett összeg. Azonban pár forintból is tud minőségi alapanyagokból készült, kedves kiszolgálással elénk tett árut venni. Ahol naponta frissül az árukészlet, gazdag a kínálat a zöldségek, gyümölcsök, sütemények terén is. De valóban, ő(k) nem élelmiszer-áruházlánc. Szerencsére. Hanem helyi vállalkozó, kereskedő, aki tisztességesen fizeti az adóját és mindent megtesz a vásárlóiért. Vasárnap is.

Az is igaz, nem épp a fürdő főbejáratánál helyezkedik el. Mert azon túl is van élet. De őket nem kell figyelembe venni, nem náluk kell vásárolni vasárnap, hanem visszasírni az „élelmiszer-áruházlánc” nyitva tartását. A cikk sugallata szerint legalábbis.

A nem kapni „egy szendvicset a fürdő környékén sehol” észrevétel is sántít némileg, bármennyire „ismerős a terepen”. Hiszen akkor láthatná, a fürdő főbejáratának kevesebb, mint 200 méteres körzetében étteremből, mozgó pultból, vagy a parkolóban, kitelepült, esztétikusan kialakított, virággal körbevett árusítóhelyről mennyi mindent – szendvicsszerűt is – lehet venni, enni, azoknak, akik nem akarnak – nem engedhetik meg maguknak – az éttermek finomságait. Ami tartalmasabb, mint a valóban elrugaszkodottan beárazott 420 forintos sima lángos, vagy a kétszer ennyiért kínált kenőkés változata.

E-mailezős, twitterezős, facebookozós elektronikus világunkban egyre kevesebb az igény a képeslapokra. Főként olyan postai szolgáltatás mellett, amikor a kikapcsolódó vendég előbb hazaér nyaralásából, mint az általa feladott képeslap.

Az újságok, napilapok hiánya már elszomorítóbb tény. De vigasztaljon az a tudat minket, hogy a megszámlálhatatlan bulvárlap, valamint egyéb újság ál- és valótlan híreket tartalmazó hasábjai nélkül nyitottabb szemmel nézünk szét legalább a szűkebb környezetünkben.

– Kertész Éva, Hajdúszoboszló –


Olvasói levél: Megírom…
Hajdúszoboszló – „Nyílik a pitypang, megírom! Szépen süt a nap, megírom!” /Kerényi Imre/ Ülök Hajdúszoboszlón, a Szilfákalja vendéglővel szembeni padok egyikén. A mellettem levő padon két, 20–25-év körüli bicajos foglal helyet. Nézik a vendéglő árlapját. Egy darab sima lángos 420 forint. Amelyiken van némi kenet, az a duplájába kerül. Az egyikük hátizsákjából előkerül a szendvics és annak bekebelezéséhez kezdenek.








hirdetés