Olvasói levél – Új üzletág: a „nyomor”?

Sárrétudvari – Különös divat ütötte fel a fejét mostanában. Annyi szó esik „éhező gyermekekről”, mélyszegénységben tengődő, „nyomorgó milliókról”, hogy a mindkét lábával a földön járó ember már nem tudja mire vélni.

Mi akar ez lenni, valamelyik szirupos szappanopera késői hatása? De hiszen nem az a társadalmi réteg vonul vele, a Rákosi-rendszer jelszavait idéző, ötven éve lecsengett buzgalommal, akik annak idején Isaura felszabadítására akartak gyűjtést rendezni… Vagy tudatos manipulációja annak a nemzedéknek, akiknek – szerencsére? – soha nem volt alkalmuk valódi nélkülözést átélni, de még látni sem? De kinek, vagy mire jó ez, erőt és fáradságot nem kímélve, addig ismételgetni a legvadabb képtelenségeket, ameddig az ekképpen „munkába vett” emberek már saját két szemüknek, józan ítélőképességüknek sem mernek hinni?

Mert hátha mégis ez kell legyen az igazság, ha mindenki mondja és csak őket nézik gonosznak vagy hülyének, ha nem csatlakoznak a kórushoz…
Hitler és Sztálin véres karrierje után már közhelynek számít: nem kellenek alaposabb lélektani ismeretek sem a tömegek megvezetéséhez, elegendő ráérezni az emberek többségében még meg sem fogalmazódott, de az adott kor levegőjében szinte már tapintható vágyakra, célokra. S mindig akadtak, akadnak becsületes emberek, akik felülnek a meséknek.

Őszintén hiszik: embertársaik javáért áldoznak fel mindent és mindenkit, akár saját magukat is. Akik pedig pénzt és hatalmat nyernek naivságukon, szemrebbenés nélkül felhasználják, majd félreállítják őket. Tényekre, valós érvek ütköztetésére egyik esetben sincs szükség.

Hogy nálunk most kinek és miért áll érdekében fehérnek hazudni a feketét és viharfelhőnek a napsütést? Aki akarja, végére járhat. Aki pedig hinni akar valamiben, úgyis hinni fog, ha saját bőrén tapasztalja az ellenkezőjét. Én csak annyit vettem észre, az utóbbi években a meggazdagodáshoz és hatalomhoz vezető újabb utak látszanak megnyílni a „második vonalba” szorultak gátlástalanabb rétege számára. Mert ugye, ahol ilyen nagy a nélkülözés és a nyomor, ott igazán kell néhány jól fizetett – profi népboldogítóknak fenntartott – állás…

– Báthory Éva, Sárrétudvari –








hirdetés