Olvasói levél: Trianon apropóján…

Olvasói levél: Trianon apropóján…
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A magyarságunk, országunk, nemzetünk legnagyobb tragédiája volt 1920. június 4-én a kierőszakolt trianoni békediktátum, amikor a hatalmak feldaraboltak egy országot, szétszaggatták annak magyarságát. Erről szóltak a megemlékezések június 3-án és 4-én a Bem téren a Fájdalom szobránál.

A szombati napon a Városvédő és Szépítő Egyesület vasárnap pedig a város önkormányzatának rendezésében emlékeztek, és megkoszorúzták a tragikus, soha nem feledett „fájdalmat”. Mindkét megemlékezésen, mint a korábbi években is, jelen voltam, és szomorúan, kicsit megrendülten kellett tapasztalnom az érdektelenséget az emberek részéről. Ebben az úgymond „szabad világban” nem 50-60 embernek kellene ott lenni a megemlékezésen, hanem ezreknek, és mindezen belül az ifjúságnak, alsó-felső tagozatos iskolás tanulóknak és tanárainak, akik ezt tanítják. Kérdés persze, hogy a történelemkönyvekben mindez hogyan fogalmazódik meg.

Az érdektelenség kapcsán érdemes néhány mondatban visszamenni az időben, mert Trianon nemcsak a Kárpát-medencei magyarságunk tragédiája, hanem őseinké is, akik, mint magyarok, itt voltak Európa közepén. Igen, itt voltak, mert itt születtek, a Csallóköz ringatta bölcsőnket, ahol a Duna négy ágra szakad. Hans Weinert (Erdges Chichte und Werden des Menschen) azt állítja, „az emberiség keletkezési helye Közép-Európa, a Duna vidéke”).

Sanudo velencei történész (1466-1536) „Európa térképét megrajzolva a Csallóközt olyan nagyra rajzolta, mint a mai csonka Magyarország, kiemelve ezzel is az emberi történelemben betöltött szerepét.

Felvetődhet viszont a kérdés, hogy mindez jelentheti-e azt, hogy az akkor ott élők magyar őseink voltak? A válasz igen, magyar őseink voltak. Bizonyítékként szolgálnak az ősgének és a nyelvek ősiségének kutatásai. Dr. Papp Lajos szívsebész professzor beszéde Kunszentmiklóson a Magyarok Szövetsége 2010. február 7-i munkaértekezletén: „Génkutatással, ősgenetikával foglalkozó professzorok az Egyesült Államokból, Olaszországból, Lengyelországból, Ukrajna, Horvátország, Romániából, és sorolhatnám. Magyarországról nem volt a tudósok között senki. Tehát 17 tudós föltette a kérdést: Európa őslakossága, az őseurópai gének különböző ma élő népek fiaiban milyen arányban szerepel?

Magyarul: az ős gén, ami nem mást jelent, mint Krisztus előtt 35-40 ezer évvel ezelőtt itt élők genetikai kódját az Európai népességből, mely népek hordozzák a legnagyobb arányban. Magyarul a kérdést úgy lehet feltenni, kik képezik Európa őslakosságát? Az eredmény: az Y kromoszóma kutatása alapján…. a magyar lakosság 95 százalékában őseurópai gént hordoz.

A nyelvek ősiségével kapcsolatban: a párizsi Sorbonne nyelvészei, hogy a nyelvek ősiségét megállapíthassák, összehasonlításokat végeztek elektronikus számítógépek segítségével. Megvizsgálták a világ kis és nagy élő, illetve holt nyelveit abból a szempontból, hogy melyik őrzött meg legtöbbet az ősműveltség nyelv elemeiből, az ősetimonokból, alapszavakból (az etimon: őse valaminek, amelyből származik) Az eredmény a következő volt: a mai magyar nyelv 68 százaléka ősetimont tartalmaz, megközelítően az őstörök-türkmén 26 százalék.

Közeleg a lassan megcsonkított őshaza, Trianon 100. évfordulója, és el kell gondolkodnunk a véráztatta Kárpát-medencéről, amelyben nem hont foglaltunk, hanem hont alapítottunk (mint ahogy Jókai Mór is A Magyar nemzet története című könyvében több esetben honalapításról ír). Mert itt vagyunk 30-40 ezer éve. Tudatosítani kellene mindezt a magyar emberekkel az iskolai felnövekvő nemzedékkel, a határon innen és a határon túl, hogy méltóképpen tudjunk emlékezni ezrek vagy tízezrek jelenlétében Trianonról.

Tisztelve a magyar tudományos élet képviselőit végezetül azt gondolom, a Magyarok Világszövetségével egy asztalhoz ülve meg kellene vitatni és tisztázni kellene a magyarságuk ősiségét itt Kárpát-medencében, hogy ne lehessen félremagyarázni a történelmünket, benne Trianont, mert lassan elvész a magyar, és nem leszünk, mint Európa ősnépe.

Mind ezek után javasolnám Debrecen vezetésének a Bem téren a Fájdalom szobra körüli területet nyilvánítsák Trianon parknak.

– Fábián Pál, Debrecen –



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés