Olvasói levél: Trianon 96 éve – emlékezzünk!

Debrecen önkormányzatának megemlékezése
Debrecen önkormányzatának megemlékezése - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Mindenekelőtt azt gondolom, ha Trianonnal kapcsolatban a történelmünkről beszélünk, nem azt jelenti, hogy soviniszták vagyunk és határrevíziót követelünk.

A címre vonatkoztatóan két idézet jut eszembe. Heribert Illig: „Az uralkodó hatalom nem csupán a jelent formálja a céljainak megfelelően, hanem a történelmet is saját érdekei szerint írja át.”

Grandpierre K. Endre: „A szellemi világ a fizikaival szemben mesterségesen eltorzítható. Az ezzel járó hátrányok katasztrofálisak. A nagy ellentét a szellemi törvény és törvénytelenség, az igazság és a hazugság között húzódik.”

Akkor most emlékezzünk 1920 június 4-ei napjára, amikor a győztesek oldalán maradt az „igazság”, egy békeparancs, amely feldarabolt egy országot, szétválasztott egy nemzetet, mely a történelem folyamán védte Európát a „barbárok” támadásaitól. A békeszerződést (békeparancsot) olyan társult országokkal íratták alá mint: Kína, Kuba, Nicaragua, Panama, Sziám, Dél-Afrika, Új-Zéland, stb, melyek igen keveset vagy semmit nem tudtak Magyarországról, a Kárpát-medencei magyarokról, amelyek – ősgenetikával és a nyelvek ősiségével foglalkozó – külföldi tudósok által bizonyítottan Európa őslakosságát képezik.

Mindezek után egy kicsit menjünk vissza a történelmi eseményekben a Trianon előtti időszakra, amiről sokat írtak, de kevesebbet beszéltek róla. A Habsburgok ellen a történelmünk folyamán az 1600-as évektől számíthatjuk a függetlenségi harcunkat, amelyet Bethlen Gábor vezetett, majd a kuruc függetlenségi harcok és a Rákóczi-szabadságharc eredményeként a Habsburg-ház trónfosztását mondták ki. Végezetül az 1848-as szabadságharcunk következett, amikor Ferencz József császár és magyar király segítséget kér I. Miklós orosz cártól és leverik a magyar-szabadságharcot. Mindennek befejezésekét megkezdődik a Habsburgok önkényuralma Magyarországon. Ennek következtében a magyar nép a Habsburgok igáját nyögte, így másodrangú nemzetként tekintettek ránk és a távoli múltunk, történelmünk kevésbé érdekelte Európa vezető államait.

Mindezek által Trianonnak előidézője Ferencz József volt, akiről két lexikont idézek.

Révai Lexikon (1913): „Magyarország állami önállóságának megbuktatása, azaz abszolút uralom…”

Új Magyar Lexikon (1960): „Uralkodásának kezdetét a magyar szabadságharc vérbe fojtása jelzi… Klerikális beállítottsága, minden társadalmi reformeszme iránti gyűlölete, a népet megvető gőgje és sivár népszerűsége útját állta a haladó törekvéseknek… Nagy szerepet játszott az I. világháború katasztrófájának előidézésében.”

Továbbra is emlékezzünk, mert emlékezni kell, arra, hogy ilyen „csonkává” egy országot e földön még nem tettek!

Visszatérve az elmúlt évekre, azt gondolom, az országos trianoni megemlékezések kicsit olyanok, hogy megtartottuk és ki van pipálva. Nincs tömeges részvétel, nincs átérezve a beszédekben, a megemlékezésekben az a tragédia, amelyet a magyar emberek millióinak számában, az elrabolt területek nagyságában, az épített és természeti értékekben vesztettünk. Az iskolai történelmi tankönyveket átnézve; táblázatok, száraz adatközlések mellé leírt szövegrészek nem késztetik igazán gondolkodásra a felnövekvő nemzedéket, az ország, a nemzet megcsonkításáról. Elvétve tudok csak iskolai megemlékezésekről, pedig mindezt, soha, de soha nem lehet feledni.

Végezetül újabb két idézet.

Theodor Roosevelt, az USA elnöke, 1910. április 2-án kijelentette: „amikor Amerika még Európa méhében volt, Magyarország már gátolta a barbarizmus terjedését és megvédte a civilizált világ biztonságát, ezért az egész civilizáció adósa Magyarországnak”. George Pataki, New York állam volt kormányzója kijelentette: „a 2000 évet ezennel kikiáltom a magyar millennium elismerésére… amely arra emlékeztet minket, hogy Magyarország történelme és népe valóban egyedülálló és kiváltságos és értékes, tanulságos hagyatékát tartalmazza minden nép számára”.

– Fábián Pál, Debrecen –



Sporthírek






hirdetés