Olvasói levél: Történet egy hajóskapitányról

Olvasói levél: Történet egy hajóskapitányról
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – Világ körüli útra indult a tengerek nélküli ország hajóskapitánya. Irány a mesés Kelet. A kapitány harmadízben próbálkozik kormányozgatni a hajóját. Egyszer már sikerült zátonyra navigálni, de hű matrózai kiásták a homokból, és nagy nehezen újra vízre tették a hajót.

Eddigi szolgálata során többször vétett a hajóskapitányokra vonatkozó alaptörvények ellen, de az utasok bíztak a szakmai tudásában és a hajó személyzetében, remélve: jól fogják érezni magukat az úton.

A személyzet tudja, hogy nem lesz baj, mert a kapitány mindig megvédi az embereit. De mi lesz a fedélzeten lévő több ezer utassal? A megkülönböztetett osztályok felső szintjén a csillogás királyi, az esti vacsorák fényűzőek. A középső szinten lévők az egyszerű polgári életüket élik, rájuk nincs ideje a kapitánynak. Bámulják a tengert, majd vacsorakor próbálják a szárazra vert rántott húst úgy megrágni, hogy ne törjön bele a foguk. A hajófenékben utazók csak sejtik, hogy hol járnak. Az étkezésről maguk gondoskodnak, így az otthonról hozott hazai illata járja be a sötét kabinokat. A hajó fél úton tart, mikor váratlanul léket kap! Rejtély, hogy ez miként történhetett meg!

A kapitány titokban összehívja a hűséges tisztjeit, altisztjeit, s megállapítják, hogy a hajó menthetetlen. A tanácskozásról jegyzőkönyv nem készül, az utasok mit sem sejtenek. A kapitány egy személyben dönt: a várható pusztulásról őket nem kell tájékoztatni. A mentőmellényeket sem osztják ki, mert azzal pánikot keltenének. Parancsba adja, hogy a hozzá hű tisztek vele együtt azonnal hagyják el a hajót! Az utasokkal majd lesz valami. Miért nem maradtak otthon? Az egyik hű tiszt meg is jegyzi: tudniuk kellet volna, hogy a hajózás kockázattal jár, ennek ismeretében váltottak jegyet! Az utasokat és megváltott jegyeiket elnyeli a tenger, a mentőcsónak vidáman partot ér. A kapitány rögtönzött sajtótájékoztatót tart, a hallgatóság tapsviharral köszönti. Mivel az övéi között van, zavartalanul beszélhet, és dicséri önmagát. A sajtótájékoztató végén kijelenti, hogy ő a hajóskapitányokra vonatkozó szolgálati szabályzat szerint járt el. Mit lehet még ehhez hozzáfűzni? Az emberek, akik meg odavesztek, rossz hajóra szálltak.

– Szoboszlói Komlósi Sándor, Debrecen –








hirdetés