Olvasói levél: Széchenyi és a Tudós Társaság

Akt.:
Hajdúszoboszló – 1825. november 3-a sorsforduló volt Széchenyi életében. Ezen a napon az alsótábla munkáját előkészítő, a magyar nyelv pártolásáról szóló kerületi ülésen Felsőbüki Nagy Pál ostorozta a főnemeseket, mert a nemzeti kultúrának hátat fordítanak. Széchenyi ezután évi jövedelmét felajánlotta a magyar nyelv ápolására.

Nem csak ez váltott ki különös figyelmet az ülésen, hanem az is, hogy a tanácskozásokon latinul beszélő főnemesek előtt Széchenyi magyar nyelven közölte gondolatait.

A XVIII. század második felében megszületett Magyar Tudós Társaság gondolata – amelynek Széchenyi apja is szószólója volt – valósággá vált. A legnagyobb magyar 60 ezer pengő forintnyi felajánlását sokan követték, így az alaptőke az induláskor már 250 ezerre nőtt. Az 1827. évi XI. törvény „a hazai nyelv művelésére felállítandó tudós társaságról, vagy magyar akadémiáról” szól, azonban az 1831. február 4-én tartott első közgyűlésen nem csak a nyelvtudományi, hanem a bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi és törvénytudományi osztályokat is létrehozták.

Széchenyi mindig figyelemmel kísérte az Akadémia tevékenységét. Amikor a bécsi udvar az alapszabály módosítását kezdeményezte és javasolta a II. cikkely eltörlését, amely szerint „az Akadémia célja a magyar nyelv művelése”, Széchenyi 1858. november 6-án döblingi magányában levelet írt a Magyar Tudós Társaság igazgatótanácsának és kérte, hogy a legközelebbi ülésen olvassák fel. Hangsúlyozta, hogy „kormányunk mostani rendszere a magyar nemzetiség igényeivel és érdekeivel szemben áll. Nemzetségünk nekünk magyaroknak becsesebb, mint a föld bármely kincse”. A legnagyobb magyar kifejtette, hogy az alapszabály módosítása miatt „én és örököseim az alapító levél értelmében járulékunkat a megmérgezett Akadémiától elvonván, valami más hazai célra fordíttatjuk”. Széchenyi korában a magyar nyelv fejlődése a nemzeti lét talpköve volt.

Most amikor sok akadémikus kéri a sínylődő oktatás, kutatás és egészségügy helyzetéről a körükben lefolytatandó vitát, Széchenyi szellemében cselekednek, mert jelenleg a nemzeti lét talpkövei az említett területek.

– Takács Imre, Széchenyi-kutató, Hajdúszoboszló –








hirdetés