Olvasói levél: Ponthúzás után

Akt.:
Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Parti rendezvényen a Rio Budapest szórakozóhelyen 2018. július 25-én. A bejelentéssel eldőlt, hogy a csaknem 108 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára.
Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Parti rendezvényen a Rio Budapest szórakozóhelyen 2018. július 25-én. A bejelentéssel eldőlt, hogy a csaknem 108 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára. - © MTI Fotó: Balogh Zoltán
Debrecen – A múlt héten, szerda este derültek ki a felvételi ponthatárok, az, hogy ki került be valamelyik felsőoktatási intézménybe, és ki nem. Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezők több mint 70 százalékának sikerült bejutnia a választott szakra, közel 32 ezer felvételizőnek azonban ez az idén nem jött össze.

Mivel a felvételi pontszámot meghatározó eredmények (középiskolai tanulmányi eredmény, érettségi eredménye, nyelvvizsga, tanulmányi verseny) régebb óta ismertek, a felsőoktatásban dolgozók számára túl nagy meglepetést általában nem okoz a ponthúzás. Természetesen a másik oldalon, a hallgatók közül sokak számára jár izgalommal, hogy elérték-e a bejutást jelentő küszöböt.

A sikeresek kényelmesen hátradőlhetnek, és élvezhetik a jól megérdemelt nyári szünetet. A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napokon tájékozódni lehetett arról, miről is szól egy-egy szak. Az új hallgatók számára szervezett gólyatáborok is azt segítik elő, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a fiatalok beilleszkedése új környezetükbe.

Azért nem egy csapdát rejt a hallgatólét. Az elsajátítandó anyag inkább mennyiségében, mint nehézségében más, mint amilyen a középiskolában volt. A korábban egy félév alatt elsajátítandó anyag az egyetemen/főiskolán egy-két heti adag. Bizonyos szakokon nincsenek rendszeres számonkérések, mint az iskolában, így esetleg már csak a vizsgaidőszakban szembesül a hallgató azzal, hogy a vizsga előtti néhány nap nem elég a felkészüléshez.

A hallgatói élet sokkal szabadabb, kötetlenebb. Nagyon jó érzés a felnőttek szabad életét élni, de azok, akik a rendszeres ellenőrzéshez, a külső kontrollhoz szoktak hozzá korábban, talán nem tudják, hogyan osszák be az idejüket. Az idővel való gazdálkodás egyébként is nagy kihívás. A feladatok halogatása idővel nagy gondot jelent, akár kóros mértéket ölthet.

Érdemes felülvizsgálni tanulási módszereinket. Azok a módszerek, amelyek a középiskolában hatékonynak tűntek, nem biztos, hogy az egyetemen is alkalmazhatók. A megtanulandó anyag nagy mérete miatt fontos, hogy ki tudjuk emelni a lényeget. Hasonlóan fontos, hogy rendelkezzünk az adott témakör alapfogalmaival. Érdemes végigvenni ezeket, és tisztázni a pontos jelentésüket. A fogalmak a gondolkozás építőkövei, ezek alapozzák meg a tudásunkat.

Hasznos már a félév elején tájékozódni arról, hogy a különböző tárgyaknak mi a vizsgaanyaga, milyen forrásokból kell készülni. Tervet készíthetünk arra, hogy a félév alatt hány könyvet, hány oldalt szükséges elolvasni, és egy hétre körülbelül mekkora adag jut.

Nem tartozik a szélsőséges ritkaságok közé, hogy az adott szak nem váltja be a reményeket. A lemorzsolódás, a hallgatók kiégése ismert jelenség. Lehet tenni ellene. De van, amikor a legjobb szakot váltani.

Ha nem sikerült elérni a jelentkezőnek a felvételi ponthatárt, újratervezésre van szükség. A felsőoktatási intézmények pótfelvételit hirdetnek. A jelentkezési határidő nagyon szoros: augusztus 6.

A felvételi pontszám nagy szembesülés azzal, hogy kinek milyen a tudása, felkészültsége. Lehet, hogy csak pár ponton múlt a bejutás, de van, amikor igen messze van a küszöb. Ebben az esetben érdemes nagyon komolyan végiggondolni, mi lehetett a kudarc oka. Az erőfeszítés hiánya? Vagy rossz tanulási módszerek alkalmazása? Hiányos alapok? Nem megfelelő szakot választottunk?

Gyűjthetünk több pontot szintemelő érettségivel vagy nyelvvizsga megszerzésével. OKJ-s képzés elvégzésével is többletpontokat lehet szerezni. Az úgynevezett felsőoktatási szakképzés is érdekes, népszerű lehetőség.

Tanulni sosem késő. Néhány évvel később is el lehet kezdeni a felsőoktatási tanulmányokat, érettebb fejjel, nagyobb motivációval. Fontos, hogy szeressük, amit csinálunk, akár tanulásról, akár munkáról legyen szó.

– Dr. Szabó Pál, Debrecen –

(A szerző pszichiáter, neurológus, pszichoterapeuta és pszichológus, az orvostudomány kandidátusa, volt tanszékvezető egyetemi docens.)


Fotó: unideb.hu
Debrecen - A tavalyinál csaknem négy százalékkal több hallgató felvételizett sikeresen a Debreceni Egyetemre. Több mint százezren izgultak szerdán a felsőoktatási ponthatárok miatt, közel háromnegyedük örülhetett, hiszen az elkövetkező éveket a választott intézmény falai között töltik majd. Arról...

Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Parti rendezvényen a Rio Budapest szórakozóhelyen 2018. július 25-én. A bejelentéssel eldőlt, hogy a csaknem 108 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára.
Budapest - Nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány szakra és jogászképzésre magas az idei felvételi ponthatár. A felvi.hu oldalon szerda este tették közzé a ponthatárokat. Nemzetközi tanulmányok szakon államilag finanszírozott nappali alapképzésben a sikeres felvételihez a Pécsi Tud...