Olvasói levél: Nobel-díjas tudós írta!

Hajdúszoboszló – Theodore W. Schultz Nobel-díjas tudós Beruházás az emberi tőkébe című könyve, 2016-ban sokkal időszerűbb, mint korábban.

A szerző könyvében hangsúlyozza, hogy ha „az emberi képességek nem tartanak lépést a fizikai tőkével, akkor a gazdasági növekedés korlátozó tényezőjévé válnak”. Hazánkban ez a negatív folyamat egyre erősebben jelentkezik, ami a versenyképesség fékje is. Magyarországon a diákok az állandóan növekvő tananyagot nem tudják „megemészteni,” így a nélkülözhetetlen képességfejlesztésre nincs lehetőség. A képességfejlesztés nem csak azt igényli, hogy a tanulók kiváló szakmai tudásra tegyenek szert. Ennek kapcsán T. W. Schultz találóan rámutat arra, hogy „feladatunk mint oktatóké az, hogy olyan tananyagot adjunk, amely a lehető legjobban segíti a hallgatókat abban, hogy hozzáigazítsák szakértelmüket a gyorsan változó gazdasághoz. Így kevésbé kell értékelnünk a túlságosan szakosított oktatást. Többre kellene becsülnünk a tanulási elvek és elméletek tanítását. Feltétlen elsőbbséget kellene adnunk az analitikus módszereket alkalmazó, problémamegoldó gondolkodás tanításának”.

Az oktatási rendszert megváltoztatni kívánó pedagógusok is ezt szeretnék elérni. Azonban ehhez szükség van arra is, hogy a tanárok jó személyiség­jegyekkel rendelkezzenek. Amikor az 1980-as években a kreatív gondolkodás és problémaérzékenység fejlesztését vizsgáltam a Hajdúszoboszlói Közgazdasági Szakközépiskolában, beigazolódott, hogy csak oldott légkörű tanórákon, jól szelektált, csak a lényegre koncentráló ismeretek nyújtásával lehet megvalósítani a hatékony gondolkodást. Az is bebizonyosodott, hogy az agyonmagyarázott tananyag a kérdések halálát eredményezi. Csak jól megszűrt ismeretek átadásával van lehetőség arra, hogy a diákok a kérdések segítségével eljussanak a problémaérzékenységig. A tanároknak azonban nem szabad a mindentudó szerepében tetszelegni, mert sokszor a tanulók is jó választ adnak a kérdésekre. Az 1700-as években Adam Smith az ország lakosainak összes szerzett és hasznos képességeit a tőke részének tartotta. Ez a megállapítás még inkább helytálló a jelenben, amikor az áruk árát elsősorban az határozza meg, hogy mennyi szellemi értéket tartalmaznak. T. W. Schultz megállapítja, hogy a képzettség tartósabb, mint a nem emberi újratermelhető tőke legtöbb formája, ezért a humántőkébe történő beruházás hosszútávon jóval nagyobb haszonnal jár, mint a fizikai tőke növelése.

A magyar kormánynak az optimális beruházási ütemet célszerű követni, a szakértelmet és szakképzettséget döntő beruházási változónak kell tekinteni. Azok a lépések, amelyeket az elmúlt években valóra váltott a magyar kormány ezen fontos cél valóra váltását akadályozza.

– Dr. Takács Imre, Hajdúszoboszló –








hirdetés