Olvasói levél: Nem a dió tört, hanem a diótörő

Ennyi!
Ennyi! - © Fotó: Magánarchívum
Balmazújváros – A diótörés hónapjaiban járunk. Remélem, hogy alábbi írásomat olvasva, diótörő „sorstársaim” megmenekülhetnek egy kellemetlen tapasztalattól.

A minap találtam postaládámban az egyik vándor-árus vállalkozás reklámújságját. Ezek a cégek általában a települések közművelődési intézményeiben ütik fel alkalmi tanyáikat egy-egy napra, ahová vásárlóikat is hívogatják. A szóban forgó kiadvány gazdag és sokrétű árukínálatát nézegetve, ismét megakadt szemem a 790 forintért kínált diótörőn. Egy éve én is vettem egy ilyen segédeszközt, abban a reményben, hogy vele véglegesen száműzhetem a kalapácsot. Tévedtem.

Az én diótörőmnek ugyanis már a harmadik szem dió a „torkán akadt”, és egyik nyele tőből letörött. A suliban nem voltam túl jó anyagismeretből – bár a vas-szén állapotábrát ma is betéve felsorolom –, ám a törésfelületeket nézegetve nekem úgy tűnik, hogy gyenge minőségű, rideg alumínium öntvényből készült ez a diótörő. Ráadásul két hosszanti csatornával, amelyekbe a gumírozás van beágyazva, meggyengítették a nyelét.

A fogyasztóvédelemnél tett érdeklődésem alapján leszűrhettem, hogy ha bosszúságomat nem akarom tovább fokozni, ez a diótörő nem éri meg a reklamálást. És számomra még egy tanulság: diótörésre nekem továbbra is marad a jó öreg kalapács…

– Csige József László, Balmazújváros –








hirdetés