Olvasói levél: Meddig tart még a Golgota golgotája?

Olvasói levél: Meddig tart még a Golgota golgotája?
© Fotó: Matey István
Debrecen, Ebes – Munkácsy Mihály vallási-bibliai tárgyú festményeiről először 13 éves koromban hallottam szülővároskámban, Békésen. A pünkösdvasárnapi konfirmációra felkészítő órákon Nagy Lajos és Szudy Nándor tiszteletes urak óvatos félmondatban említették nekünk (a Rákosi-terror legvadabb éveit éltük ekkor, még 1953 tavaszán), hogy Krisztus urunk szenvedéstörténetének különböző állomásait, stációit több hatalmas, nagy méretű képben megfestette Munkácsy Mihály. Ezek azonban szerteszét vannak a nyugati nagyvilágban, ügyes műkereskedők vagy gazdag műgyűjtők kezén.

Tíz évvel később házasodtam, és mivel feleségem debreceni lány volt, így hallottam és láthattam meg a Déri Múzeumban az Ecce Homót. Dallos Sándor és Harsányi Zsolt könyvei után különösen nagy élmény volt.

1978 őszén Békésből a bánkúti búza-bánkúti kukorica falujából az ebesi Csemetekertbe költöztem kis családommal, és utána sűrűbben, csaknem évente elgyönyörködtem a Munkácsy-teremben. Nagy öröm és élmény volt, amikor teljesen összehozták a 3 képet, különböző bérletekből, majd 2015-ben a Pilátust meg is vásárolta az állam (5,7 millió dollár, 1,55 milliárd forint), így annak véget ért a többszöri hozok-viszek kálváriája. Ekkor emlegette bizakodva a sajtó, hogy a Golgota is rövidesen a miénk lesz, már csak egy kis megegyezés van hátra a tulajdonos Pákh Imrével.

De bizony ez sehogy sem akar összejönni, mert egyik fél sem enged, és az MNB nem hajlandó többet adni a képért 3 millió dollártól, mint amennyit a Pilátusért adtak. Az alku zsákutcába jutván, annak tárgyát az állam leblokkoltatta azzal, hogy az nem vihető ki az országból mint védett nemzeti műkincs. Pákh Imre erre letakartatta fekete fóliával, joggal mondván, hogy lopott holmit nem illik mutogatni.

Közben folyamatosan halljuk a hírekben, hogy az MNB sok-sok milliárdot költ mostanában műemlék épületekre, nagyon drága műkincsekre, és ezek között főleg festményekre is, no meg alapítványokra. A Golgotáért és így a Trilógia egyben maradásáért, ha „Budapest-ország” valamelyik múzeumáról volna szó, már rég nem volna ez a szégyenletes hercehurca. A Surányi-Simor bankvezérek éveiben volt divat emlegetni, hogy az MNB nem is magyar, nem is nemzeti, hanem csak úgy állam az államban. A Trilógia ügyét a Kósa-Halász-Pósán trió sem tudja „kilobbizni” a pénzügyi zseni Matolcsynál és annál a fő alkudozó helyettesénél; miközben Debrecen ismét szeretne kulturális főváros lenni? A Golgota pedig, mint egy jég verte háztető, a fólia alatt pácolódik. Reméljük közben, hogy muzeológusaink megóvják szakértelmükkel a fizikai károsodástól, amíg végül is elrendeződik sorsa ennek a felbecsülhetetlen értékű remekműnek.

– Domokos Gergely, Ebes –


Videó: Pákh Imre úgy érzi, meglopta a magyar állam

Letakarva marad Munkácsy Mihály Golgotája. Ezt mondta a festmény tulajdonosa azután, hogy a bíróság elutasította az alkotás úgynevezett védetté nyilvánítása elleni keresetet. Az RTL Híradójának riportja.








hirdetés