Olvasói levél: Kapu Európába?

Akt.:
Komoly fejlesztések zajlottak és zajlanak jelenleg is a repülőtéren
Komoly fejlesztések zajlottak és zajlanak jelenleg is a repülőtéren - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Olvasónk panaszt fogalmazott meg a repülőtéren található szögesdróttal és parkolási lehetőségekkel kapcsolatban. Mint írja, a pozitív változásokat, az örömteljes reptéri fejlesztéseket “puszta kapzsiságból” rontják el bizonyos intézkedések. Észrevételeire Herdon István, a Xanga Investment & Develop­ment Group tulajdonos igazgatója reagált.

Nem vitás, hogy ez a repülőtér áldás a térség lakóinak, új lehetőségeket nyújt az utazásban – függetlenül attól, hogy valaki munkavállalási kényszerből vagy hobbiból utazik – és már nehezen tudnánk elképzelni ismét az üres hangárokat.

Örömmel olvassuk szinte havonta a pozitív változásokat, az utasszám növekedését, a járatbővítést, és még ma is lelkesen bámuljuk a fel/leszálló lila gépeket.

De, kérdem ezek után, mi a fenének kell ezeket a kis örömöket azonnal elrontani puszta kapzsiságból?

A Mikepércsi útról letérve a reptér felé vezető út igazi „keleti”, sőt, inkább „közel-keleti”, ilyen szögesdrót kerítés még katonai reptér korában sem védte az objektumot. Az útról lehúzódva, a bekötőutakon, földutakon mindenütt autók. Mintha Isztambul előtt lennénk, csak itt a rendszámok nagyobbik részén RO van… A terület a senki földjére emlékeztet: gazos, mocsaras területeken kerozinos békák brekegnek ruszki akcentussal, a távolban egy romos, oroszok építette épületen felirat: Las Vegas… Állítólag van, aki már érzi a kínai szmogot is.

Az emberek csak állnak várnak, bujkálnak, mert a táblák kihelyezése ügyesen megtörtént, a rend őreinek van módja a napi sarcra. Minek köszönhető mindez? Egy jelentéktelennek látszó dolognak.

Annak, hogy Debrecenben – főleg parkolás terén –, a kapzsiság határtalan. Ha csak ki- és beszállásra áll is meg valaki a parkolóban, az már 420 forint! A főbejáratnál két félsorompóval egy ember. Ez nem elég, főleg, ha az idő pénz. Kocsisor kifelé, az idő telik. Közben két kamion is besorol – a mi kontónkra. Idős nénik húzzák a koffert, de nem azért, mert közel laknak…

Pofátlanság! Lehet, hogy azoknak, akik ezt a rendeletet kitalálták, vagy azoknak, akik a végrehajtását engedélyezték, nem nagy összeg ez, de az utasok többsége nem a business class-hoz szokott utazó, hanem az „anyagilag Londonba deportált” fiataljainkból, azok hozzátartozóiból, illetve fél Románia hasonlóiból áll. Nekik pedig sok. Sőt, sokk!

Kérdezem: miért kell az egyszerű embereket minden pillanatban megsarcolni, megalázni, velük törvényt szegetni?

Nyeljük a motozást – terrorizmus! Nyeljük a traffipaxokat – baleset-megelőzés! Nyeljük az adókat – jólét! Bla-bla-bla.

Nincs igazam. A jólét az megvan! Csak az a baj, hogy nem itt a Tégláskertben, hanem az utálatos szögesdróton túl két órányira…!

– Márta Sándor, Debrecen –


Válasz: a szögesdrótokról

Ami a szögesdrótokat illeti: a repülőtér területe nemzetközi schengeni vámhatár, a környező utak megnevezése különleges forgalmi terület. Jogszabályok és nemzetközi előírások, hogy úgynevezett ICAO-szabvány szerinti kerítéssel kell védeni. Ennek magasságát, a szögesdrót megfelelőségét az évente ismétlődő schengeni audit során ellenőrzik!

A repülőtér most használatos bevezető útja egy szervizút! Ideiglenesen kaptunk engedélyt a használatra, azzal, hogy megépül a rendezési tervekben szereplő bekötő út, ami a jelenlegi Tesco csomóponttól vezet majd a terminálhoz.

A jelenlegi bevezető utat – mivel túl közel helyezkedik el a határövezethez, illetve a guruló utakhoz – lezárjuk, belső szervizút lesz. Ennek, és a jelenleg szabálytalankodó polgárok, illetve a parkoló autók miatti védelmi többletköltsége évente tízmilliós nagyságrendű.

Tehát a tisztelt levélíró reményeink szerint már csak néhány hónapig közlekedhet a jelenlegi bekötő szervizúton, később csak messziről láthatja a – törvények által előírt módon szúrós dróttal és egyéb technikai berendezésekkel védett – határövezethez tartozó kerítést.

A szervizút mellett elhelyezkedő mintegy 50 hektár a város tulajdonában levő fejlesztési terület. Évtizedek óta dolgozik rajta sok ember, hogy befektetőt, beruházót hozzon ide. Ebben bárki segíthet, akár a kritizáló is!

A területen egyébként milliárdos költséggel környezetvédelmi-mentesítést végeztek, tehát a békák tiszta vízben brekegnek. Kerozin nincs, a monitoringkutak mérése alapján a víz tiszta! A mentesítés által monitoringozott időszak 2014. december 31-én járt le, most már szabadon hasznosítható! Addig csak korlátozottan volt az.

Sajnos, kínai befektetők nincsenek a környéken, az üzemeltetők minden híresztelés ellenére 100 százalékban debreceni magánszemélyek!

Sajnos, a táblákat és a hatósági jelenlétet figyelmen kívül hagyva, a bevezető úton az autók minden trükköt kihasználva parkolnak. Ez az üzemeltetőnek – mint írtam – a gépek érkezésénél extra biztonsági költséget jelent. Egy schengeni ellenőrzésnél megvonhatják a reptér engedélyét, vagy drasztikus védelmi beruházást írhatnak elő, ami olyan terhet jelent, hogy inkább lemondunk a járatokról!

A parkolásról

De, ha a nemzetközi helyzetet nézzük, akkor az is könnyen felfogható, hogy az ácsorgók között bárki lehet! Tehát ezt a kockázatot nem tudjuk vállalni! Tele van a város menekültekkel. Az odaérkező utasok között rendszeresek a törvénysértő események. A szabályok szigorú betartása indokolt, és az utasok biztonsága érdekében történik. A légitársaságok féltik a gépeket, a bekötőút közelségét mindenki csak átmenetileg fogadja el.

A repülőtérre érkező személyeket, járműveket (mindenféle tevékenységet) biztonsági okokból, határövezethez kapcsolódó területen, a parkolókban, az utakon, folyamatosan ellenőrizni, kamerákkal előírásszerűen megfigyelni, stb., kell. Az erre szolgáló technikai eszközök, berendezések nagyon drágák. Ahogy nő a forgalom, azzal párhuzamosan kell fejleszteni a repülési és utasbiztonsági eszközöket.

A parkolóhely évente 50 milliós nagyságrendű fejlesztést igényel, üzemeltetése körülbelül 10 millió forintnyi. Az összeg az utasforgalom növekedésével párhuzamosan emelkedik. Az őrzési és utasbiztonsági költségek máris meghaladják az évi 150 millió forintot! A parkolódíj a karbantartási költségeket sem fedezi, nemhogy az üzemeltetési költséget. Ezt mi ingyen nem tudjuk vállalni. Az utasok biztonsága érdekében történik, az utasoknak hozzá kell járulni. A parkolási díj jelképes, alacsonyabb minden környező reptértől. Ha a vasútállomáson megáll, ennél többet kell fizetni, és ott nincsenek ilyen költségek. Volt itt ingyenes a parkolás, de akkor nem volt repülőjárat.

Megjegyzem, a levélíró most, amikor egy Budapest oda-vissza üzemanyag árából utazhat külföldre, már kijön a repülőtérre, így felfedezte a 10 éve ott lévő határvédelmi kerítést. Sajnálom, hogy nem vette észre a fejlesztéseket, amik az elmúlt pár évben épültek oda.

Voltunk már mi is külföldön, meg repülőtereken is, látjuk, hogy milyennek kellene lenni. De ez nem megy pillanatok alatt, azokat 100 éve fejlesztik! A repülőtér 300 hektáron helyezkedik el, a fejlesztés 10–20 éves folyamat lesz. Addig mindig találhat olyan részeket, amelyekre sajnos, még nem került sor.

Elszomorít, hogy a levélíró semmibe veszi az eddigi erőfeszítéseket, munkát, és a sok befektetett milliót.

– Herdon István, a Xanga Investment & Develop­ment Group tulajdonos igazgatója –








hirdetés